Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - A vagyon elleni büntettekről. Tanulmány, tekintettel a magyar büntető törvényköny javaslatára. [2. r.] A vagyoni bűntettek és vétségek a m. btk. javaslatában

37 hetök a fenyegetések, s miután ezeknek megtámadása is valamely fenyegetés által kilátásba helyezeti cselekmény elkövetése által súlyosabb bajt foglalhat magában, mint azon váltságdíj, melyet a fenyegetödzö magának jogellenesen követel: ennélfogva semmi ok sincs arra, hogy a mennyiben a tettes ilynemű fenyegetések által czélt ér, cselekménye kizárassék a zsarolás fogalmából. Sőt ezen utóbbi tekintetből még az oly fenyegetések is ide tartoznak, a melyek magukban véve nem jogellenesek ugyan, — az u. n. min ae juris de mint a tettes jogellenes czéljainak eszközei, általa bűnös módon használtatnak fel, pl. ha valaki tetten kap egy tolvajt s feljelentéssel fenyegeti azon esetre, ha neki bizonyos összeget nem fizet. A büntetés még az ily esetben is indokolva lesz, mert a magában véve jogos tény is jogtalanná és büntethetövé válik az által, ha valamely jogtalan czélzat eszközéül használtatik fel. Hogy azonban a felsorolt esetek is a zsarolás fogalma alá vonathassanak, ehez szükséges, hogy a fenyegetés ne szorittassék kizárólag az erőszakkal való fenyegetésre, hanem átalában kiterjesztessék minden fenyegetésre, mely a zsarolás kivitelére alkalmas. 7) A zsarolás egyike azon bűntetteknek, melyeknél a jogsértés tárgya és a felhasználható eszközök különfélesége az egyéni bűnrészességnek és büntethetőségnek oly sokféle árnyalatait tünteti fel, hogy a büntetést már a törvényben bizonyos fokozatok szerint megállapítani s ez által a birói belátásnak némi korlátokat szabni elkerülhetetlennek látszik. A beszámítás legalantibb fokán áll a zsarolás, ha a tettes a kényszerítés eszközéül oly fenyegetést használ, mely valamely jogos, vagy legalább a bt. törvény által nem tiltott cselekményt foglal magában; pl. ha egy hírlaptudósító valamely tisztességes állású egyént azzal fenyeget, hogy róla egy valóban megtörtént botrányos dolgot fog közölni, ha neki bizonyos összeget nem fizet. A beszámítás magasabb fokát igényli azon eset, mikor a tettes valamely bűntett elkövetésével fen yegetődzik, s ez által kényszerit valakit egy reá nézve hátrányos vagyoni intézkedés megtételére, s ezek között különösen súlyos esetek gyanánt tűnnek fel azok, a melyek a trvjavaslat 339. §-ában felsoroltatnak, t. i. „ha a zsaroló gyilkolással, s testi sértéssel, vagy súlyos vagyoni kár okozásával fenyegetett." Végre a legmagasabb fokán áll a zsarolásnak azon neme, melynél a tettes az eröszakot vagy erőszakkal való fenyegetést, tehát [a rablásnak eszközeit használja fel czélja valósitására. Ez az úgynevezett rablási zsarolás, mely az erőszakkal való fenyegetésre nézve látszólag összeesik ugyan a 2-ik pont alattival, mert a gyilkossággal és súlyos testi sértéssel való fenyegetés is erőszakkal való fenyegetés; a kettő mindazonáltal megkülönböztethető s