Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)
1876/5 / 1. szám - A vagyon elleni büntettekről. Tanulmány, tekintettel a magyar büntető törvényköny javaslatára. [2. r.] A vagyoni bűntettek és vétségek a m. btk. javaslatában
38 megkülönböztetendő az által, hogy a rablási zsaroláshoz az erőszakkal való fenyegetésnek azon neme tartozik, melynél a tettes az erőszaknak közvetlen elkövetésével fenyegetődzik, a gyilkossággal vagy súlyos testi sértéssel való fenyegetés pedig csak annyiban lenne, mint enyhébb fokú zsarolás, külön tekintetbe veendő, a mennyiben a fenyegetés csak jövőben, vagy egy harmadik — jelen nem levő — ellen véghez viendő ilynemű cselekményt helyez kilátásba. A m. btk. javasl. a zsarolás megbüntetésének ilynemű fokozatait nem állította fel, hanem a 338. §-ban a zsarolást átalános büntetésként 1 évig terjedhető fogházzal, a 339. §-ban kiemelt súlyosabb eseteket pedig 5 — 10 é v i g terjedhető fegyházzal rendelte megbüntettetni. Ezen intézkedés több tekintetben eltér az általam kifejtett elvi állásponttól; jelesül: a) az által, hogy a 338. és 339. §§. büntető tételei között hézag mutatkozik, holott a zsarolás ép úgy, mint minden más bűntett, akként egyesíti a fogalma alá tartozó eseteket, hogy azok a legenyhébbtől a legsúlyosabb beszámitásúakig lánczolatos összefüggésben vannak egymással. Ugrást képez a 339. §. büntető tétele már ann}ában is, hogy a 338. §-ban megállapított fogház után — a börtönbüntetés mellőzésével — azonnal a fegyház következik; még nagyobb azonban az ür, ha a 338. §. 1 évi maximumát a 339. §. 5 évi minimumával állítjuk szembe, úgy hogy itt a 90. §. alkalmazása előreláthatólag a szabályt s nem a kivételt fogja képezni. « b) Nem található fel a kívánatos harmónia a felállított büntető tételek és az azok alá vont zsarolási esetek között, mert a 338. §-nak egy évi fogházbüntetése alá részben súlyosabb beszámitásu esetek is tartoznak, mint a minők a 339. §-ban külön kiemeltettek. A zsarolásnak legsúlyosabb esetei azok, a melyek személy elleni erőszakkal követtetvén el, a rabláshoz legközelebb állanak, az ily esetek azonban a 338. §-nak definitiója és büntetése alá tartoznak, mert csak ebben említtetik fel az erőszak, mint a zsarolás eszköze, mig ellenben a 339. §. 1) pontja csak fenyegetésről szól. Igaz, hogy itt a fenyegetésnek legsúlyosabb nemei vannak felsorolva, de ezek mégis csak a lelki kényszer (vis compulsiva) jellegével bírnak, s korántsem mérkőzhetnek a fizikai kényszer (a vis absoluta) súlyosságával. Csekély nézetem szerint tehát a törvényjavaslatnak a zsarolásra vonatkozó szakaszai némileg átalakitandók lennének, s minthogy e tekintetben az általam kifejtett alapelvek és a törvényjavaslat intézkedései között több eltérés létezik, ezeknek könnyebb áttekinthetése végett megkisértem a felállított tételek eredményét concrét alakba Ölteni, s ezt összehasonlításként a következőkben a törvényjavaslatnak szövegével együtt ide iktatom:
