Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 5. szám - A franczia bíróságok magánjogi gyakorlatából

348 ződési idő lejártáig, a szóban levő kikötés nélkül is, minden levonás nélkül tartoznék fizetni.2) Ezen szerződési záradék tehát kétségkivül a társulat clientelajának szaporítását cz él ózza. Az eladónak oda kell hatnia, hogy az új tulajdonos legalább eleinte ezen társulatnál biztosittassa magát: de ez elégséges, mert a biztosító társulat tapasztalásból tudja, hogy ki egyszer egy társulattal viszonyba lépett, különös ok nélkül aligha fog oly hamar más intézethez átpártolni. Kérdés, érvényes-e ilyen kikötés, nem „másnak terhére kötött s z e r z ö d é s"-e az?3) Blavier nem utódját kívánja ígérete által kötelezni, hanem csak saját magát; ö oda fog hatni, hogy ez maga lépjen a társulattal kötelezettségi viszonyba, törekvéseinek sikertelensége esetében pedig kártalanítást ad a társulatnak. Ilynemű kikötés ellen pedig sem a tudomány, sem a tételes jogok nem tesznek kifogást.4) Ezen kikötés értelmében, ha a biztosítottnak sikerül a ház vevőjét a biztosit ásnak folytatására reávenni, minden további kötelezettsége megszűnik: helyette minden tekintetben, tehát mint hitelező és adós az új szerző lép a kötelmi viszonyba; a kérdéses záradék tehát a kötelemnek újítására (novatio) czéloz, melyhez a társulat mint egyik tekintetben hitelező a szükséges beleegyezést már előre adja. A novatio intézménye minden vonatkozásában annyira ismeretes és kétségtelen, hogy nem szükséges annál időznöm. Ellenben vizsgálni kívánom, mikép alakult volna a viszony a felek között az emiitett kikötés nélkül. Az eladó, tegyük fel, a vevővel akkép egyezkedik, hogy a vevő mint hitelező és adós belépjen az eladó által kötött biztosítási szerződésbe és a szerződést önszemélyében folytassa. Ezen kikötés történik a nélkül, hogy a biztosító társulat maga részéről is hozzájárulna. Mi lesz ennek eredménye? Hogy valamely kötelmi viszonyt tevőleges irányban vagyis az abból eredő követelést, (ha csak ennek sajátos tartalma vagy egyéb kivételes körülmények nem állnak útban), egyoldalulag azaz adósunknak beleegyezése nélkül is át lehet ruházni más személyre, az már a későbbi 2) A tételes jogok a biztosítási szerződés átruházása, illetőleg átmenetele iránt a szövegben mondottaktól gyakran eltéröleg intézkednek 1. pl. magyar kereskedelmi törvény 484. §., mely szerint a biztosított tárgy tulajdonával .... „a biztosítási szerződés minden jogokkal és kötelességekkel együtt a biztosító beleegyezése nélkül is az új tulajdonosra átmegy feltéve, hogy annak ellenkezője a biztosítási szerződésben ki nem kÖttetet t". s) Az e nevezettel bíró szerződéseket, mint tudjuk, sem a római jog, sem a modern törvénykönyvek nem ismerik el 1. értekezésemet „A cselekvéseknek befolyása" stb. Magy. Igazs. III. k. 432. 1. *) Lásd pl. a Code c. idenézö rendelkezését: 1120 c.