Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 5. szám - A franczia bíróságok magánjogi gyakorlatából

347 kesztve van, a szóban forgó pontnak záradéka csak az eladónak érdekében vétetett fel; az azonban távolról sem alkalmas arra, hogy jogi köteléket fűzzön a vevő és a társulat között, melynek még csak neve sincsen az okmányban említve. A társulat tehát, a mint egyrészt meg van győződve, hogy ezen szerződés magában nem jogosítaná fel öt a vevőtől az esedékes díjrészleteket követelni, úgy másrészt határozottan tagadja, hogy utóbbi ez alapon ellene a tűzkár megtérítése iránt igényt támaszthasson. A törvényszék a kereset értelmében ítélvén kötelezte a „Patrie" társulatot, hogy Brionnak 14,190 frankot fizessen, a kereset megindítása napjától számítandó kamatokkal együtt; mert a kérdéses adós-vevési szerződés szavaiból kiviláglik, miszerint az eladó eleget tett a bárcza azon rendelkezésének, hogy a biztosítási szerződésből folyó jogokat és kötelezettségeket a vevőre ruházza át, minthogy ezen adás-vevési szerződésnek egy külön záradékában a vevőnek kötelességévé tette a biztositásnak folytatását, a mi másról nem is érthető, mint a vevő által már előbb eszközölt biztosításról, minekutána másra nem is gondolhattak a felek ezen kikötésnél; és mert ennélfogva ezen szerződésnek általános kifejezései daczára még is kétségtelen, miszerint az illető biztosítási szerződés Brion javára fentartatott. Az előadott esetnek helyes megítélése végett szükséges, hogy a felek között létesült viszonyok jogi természete iránt teljesen tisztába jöjjünk. Blavier és a „Patrie" között biztosítási szerződés jött létre; a „Droit" közleményéből ki nem vehető mennyi időre ; de tegyük fel, hogy szokás szerint egy évre. A felek sajátságos mellékhatározatokat vettek fel a szerződésbe: a biztosítottnak eredeti kötelezettsége helyébe a ház eladása esetén azon vagylagos kötelem lép, hogy vagy reá veszi az új tulajdonost, miszerint a biztosítási szerződést a másik féllel folytassa, tehát abba mint jogutódja belépjen; vagy fizet a társulatnak, a már esedékes díj részleteken kívül, egy évi díjösszegnek megfelelőié kárpótlást. Mi czélja lehet ezen mellék-kikötésnek? Nem az, hogy a társulat a szerződés fentartása iránt azon esetre is biztosítva legyen, ha a ház más kezekbe megy át, mert bár a viszony egyik oldalon annyiból az ingatlanok tulajdonához van kötve, a mennyiben a biztosított, ha az illető tulajdont eladta, tűzkárt nem szenvedhet és igy tüz esetében többé követelést nem támaszthat saját személyében: kötelezettsége a társulat irányában a házeladás daczára változatlanul fennáll, csakúgy mint a bérbeadó kötelezve marad a bérlővel szemben, habár a bértárgyat eladta. A biztosító tehát kötelezettségét egyoldalulag meg nem szüntethetvén, a biztosítási díjt a szer-