Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - A vagyon elleni büntettekről. Tanulmány, tekintettel a magyar büntető törvényköny javaslatára. [2. r.] A vagyoni bűntettek és vétségek a m. btk. javaslatában

33 azon czélból vesz el, hogy azt eltulajdonítsa vagy pedig saját vagy mások vagyoni hasznára fordítsa : a rablás büntettet követi el. „334. §. Rablásnak tekintetik az is, ha a tetten kapott tolvaj, a lopás véghezvitele, vagy a lopott tárgy feletti hatalmának fentartása, vagy menekülése czéljából valamely személy ellen eröszakot vagy erőszakkal való fenyegetést használ. „335. §. Erőszakkal való fenyegetés alatt a 333. és 331 §§. értelmében oly cselekmény közvetlen elkövetésével való fenyegetés értetik, mely által a fenyegetettnek vagy hozzátartozójának vagy valamely jelenlevőnek élete vagy testi épsége, vagy vagyona súlyos veszélynek tétetik ki." A rablás fogalmának magvát, mint látjuk, a 333. §. tartalmazza, a 334. §. csak kiterjeszti azt egy analóg esetre, a 335. §. pedig magyarázatot foglal magában mind a két §-hoz. A 333. §-nak azon részére, mely a furtum usust a lopás fogalom meghatározása alapján a rablás fogalmába is felvette, már az elörebocsátottakban megtettem észrevételeimet; ezúttal tehát a rablás legsajátosabb lényegének, a dolog elvételére irányzott „erőszak vagy erőszakkal való fenyeget és"-nek megvilágítására szorítkozom. Minthogy csak ez az egy momentum képezi a különbséget a lopás és rablás között, a két fogalom-meghatározásnak ettől eltekintve mindenben meg kell egyezni. E tekintetben mindenekelőtt feltűnik az, hogy mig a lopás fogalommeghatározása szerint az idegen ingó dolog „másnak birtokából vagy birlatából" vétetik el, a 333. §. szerint az elvétel „más jelenlevőtől" is eszközöltethetik. Bárkitől vétessék is el a dolog, ez szükségkép csak a birtokos vagy a birlaló lehet, s ha az elvétel alkalmával más valaki is jelen van, ily esetben az erőszak vagy erőszakkal való fenyegetés az utóbbi ellen is alkalmaztathatik ugyan, de a dolog, melynek ő sem birtokosa, sem birlalója, nem tőle, hanem a birtokostól vagy birlalótól fog elvétetni. A 333. §. idézett tétele tehát nem akarhatott egyebet mondani, mint hogy a dolog a birtokostól vagy birlalótól nem csak az ezek ellen, hanem egy „más jelenlevő ellen intézett erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel is elvehető." Bizonyos azonban, hogy ez a gondolat nincs szabatosan formulázva és azért e §-t a következő módon tartanám módositandónak: „A ki idegen ingó dolgot másnak birtokából vagy birlatából, a birtokos, birlaló vagy más jelenlevő ellen alkalmazott erőszakkal stb. elvesz.. rablást követ el." Ez által egyszersmind világosan kifejeztetnék az is, hogy az erőszaknak vagy _ erőszakkalvaló fenyegetésnek szükségkép szem ély (birtokos, birlaló vagy más jelenlevő) ellen kell irányulni, mire nézve a jelen szerkezet, különösen a 335. §-ban felállított magyarázat mellett, még némi kétségnek enged tért. A személynek közvetlen megtámadása a rablásnak ép ugy MAGVAK IGAZSÁGÜGY. 1876. V. 3