Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)
1876/5 / 1. szám - A vagyon elleni büntettekről. Tanulmány, tekintettel a magyar büntető törvényköny javaslatára. [2. r.] A vagyoni bűntettek és vétségek a m. btk. javaslatában
32 zonyitja azt, hogy szokásos tolvaj, mert egyszeri ismétlés a szokásnak nem bizonyítéka. De ha az illető a másodszori megbüntetés után is visszaesett, ebből már alaposan következtethető, hogy ö megátalkodottan ragaszkodik azon büntettek elkövetéséhez s hajlandó azokat életfoglalkozásként űzni. Ezen alapul a 327. §., s ezért azt egészben véve csak helyeselni lehet; a minősítés előfeltételéül azonban nézetem szerint helyesebb lenne nem az elitéltetést, hanem a két ízben való megbüntetést felállítani; mert nem az ítélet kimondásától várjuk a hatást s a minősítésnek alapjául szolgáló makacs megátalkodottság csak annál tekinthető bebizonyitottnak, a kivel az állam már tényleg is éreztette büntető hatalmát, s a ki daczára ennek legkisebb jelét sem adja javulásának. 6. Alopás bűntettének büntetése a 329. §. szerint akként van megállapítva, hogy rendszerinti büntetésül 5 évig terjedhető b ö rt ö n , kivételesen azonban — a 325. §. 3. 4. 5. 0. pontjaiban és a 327. §-ban meghatározott esetekre — 5 évig terjedhető fegyházbüntetés alkalmazandó. Ezen súlyosabb esetek a 329. §. idézete szerint: a) a betöréses és feltöréses (325. §. 3.), b) a hamis kulcscsal elkövetett (4.), c) a tűzvész vagy más közveszély idején (5.), továbbá d) a tolvai- vagy rabló-szövetség által elkövetett (C>.) lopások', és é) a szokásos tolvajnak lopásai (327). Mindezen esetek kétségkívül szigoruabb beszámítást igényelnek, mint az 50 frtot meghaladó egyszerű és a ;!2~>. §. 1. 2. 7. 8. 9. és 10. pontjai alatt felsorolt minősített lopások; ellenben a 32G. §-ban körülirt fegyveres lopás akár a tett veszélyességét, akár a tettesnek rendszerinti intentióit tekintsük, legalább is oly szigorú elbánásban részesítendő, mint a többi kiemelt minősített lopás, s ezért az 5 évi fegyházzal büntetendő lopások közé ez is felveendő lenne. II. A rablás és zsarolás. Közvetlenül a lopás után (a XXVII. fej.-ben) szabályoztatik a rablás és zsarolás büntette. 1. A rablás és zsarolás között fenforgó elvi összefüggést már fentebb érintettem. Hogy ezen összefüggés a törvényben helyes és természetes alakot öltsön s hogy ama két bűntett egyike se csapjon át a másik területére: ez első sorban a rablás fogalmának helyes meghatározásától függ. A rablásnak fogalommeghatározása a következő három egymást kiegészítő §-ban foglaltatik : ,.333. §. A ki idegen ingó dolgot, annak birtokosától vagy birlalójától vagy más jelenlevőtől erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel,