Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)
1876/5 / 1. szám - A vagyon elleni büntettekről. Tanulmány, tekintettel a magyar büntető törvényköny javaslatára. [2. r.] A vagyoni bűntettek és vétségek a m. btk. javaslatában
31 lévén tekinthetők, külön kiemelését a törvényhozás részéről indokoltnak tartjuk. A 326. §-ban a fegyveres lopás némileg eltérő felfogás szerint van szabályozva, mint az 1843. javasl. 297. §-ában. Az utóbbi szerint megkívántatik, hogy a tolvaj „fegyverrel felkészülve" kövesse el a lopást, itt tehát a minősítés alapját a terv alanyi veszélyessége képezi; mig az új trvj. szeYint fegyveresnek tekintetik a lopás, ha a tolvaj „a lopás elkövetésekor fegyvert viselt", habár nem azon czélból vette is magához a fegyvert, hogy azt a lopás elkövetésekor esetleg használja is. Nézetem szerint az utóbbi — tárgyilagos — felfogás sokkal helyesebb; mert feleslegessé teszi annak a sok nehézséggel járó kutatását, hogy mi czélból vette magához a tolvaj a fegyvert, s mert az ily lopásnak veszélyessége abban áll, hogy a tolvaj, ha tetten kapatik, legnagyobb valószinüséggel a nála levő fegyver használatára fogj'a magát ragadtatni, a dolog birtokosa pedig a legtöbb esetben vissza fog riadni a tulajdon jogos védelmétől, ha a tolvajnak kezében fegyvert lát. Miután ezen veszély már a fegyverviselés ténye által elöidéztetik, ennélfogva nem lenne indokolható a fegyveres lopást csak azon esetre szorítani, mikor a felfegyverkezés közelebbi czélzata a tettesnek még nagyobb veszélyességét bizonyítja. A 327. §-ban a visszaesést állítja fel a minősítés alapjául. A m. btk. javasl. a visszaesés tekintetében azon átalános elvet fogadta el, hogy „nem mindenik megbüntetett egyén által később elkövetett büntetendő cselekmény minősiti a tettet visszaeséssé, hanem erre a cselekménynek, habár nem teljes azonossága, de legalább is az indokok és a megtámadott objectum hasonlatossága szükséges." (Indokok a m. btk. javaslatának átalános részéhez: 78 — 81. 1.) Ezen elv a lopás és vele hasonnemü bűntettekre nézve a jelen §-ban nyeri positiv alkalmazását, még pedig oly módon, hogy a visszaesés nagyobb büntetése csak akkor alkalmazandó, ha a tettes a kijelelt büntettek — rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás ésor gyilkosság — valamelyike miatt „már két izben elitéltetett." Ennek indoka azon köztapasztalaton alapul, hogy az emiitett büntettek igen gyakran szokásos bűntettekké válnak s e miatt a. nagyobb megtorlást szükségessé teszik. A visszaesés, mint ilyen, minden bűntettnél előfordulhat és a beszámítás átalános szabályai szerint a rendes büntető tételek határain belül súlyosabb beszámítást fog maga után vonni; de a szokásos bűnözőnek beszámítása ettől különbözik, mert ennél mintegy foglalkozássá és az élet fentartása egyik módjává válik bizonyos büntettek elkövetése. Ebből következik, hogy a tolvaj, ha még csak egyszer volt megbüntetve, az első visszaesés által még nem bj-