Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - A bírósági szervezet kérdéseiről

4 nik, melyet az illető főtörvényszék és a tartományi tanács külön-külön készítenek; e jegyzékek a kinevezés előtt legalább két héttel a hivatalos lapban közzététetnek. Ha fötörvényszéki elnök vagy alelnök helye töltendő be, előbb a jelzett módon egy főtörvényszéki biró neveztetik ki, és az ekként kiegészített főtörvényszék önmaga választja meg elnökét vagy alelnökét. A választásra, illetőleg a jegyzékbe való felvételre a következő szabályok követendők: A teljes ülés csak úgy tartathatik meg, ha legalább annyi biró van jelen, a menynyi a létszámhoz képest a többséget képezi. Ha a jelöltek közül egyik sem nyerne többséget, a legtöbb szavazatot nyert két jelöltre nézve szűkebb szavazásnak van helye. Egyenlő szavazatok esetében a korosabb tekintetik kijelöltnek. Ha választásról van szó, egyenlő szavazatok esetében a rangra nézve kitűnőbb tekintetik megválasztottnak. Ugyanezen szabályok állnak a semmitőszék bíráinak kijelölésére és elnökének megválasztására nézve; csakhogy itt a második kijelölést a senatus teljesiti. A kereskedelmi törvényszékekről és az esküdtszékekről szóló fejezetek tartalmát az eddig közlöttek után mellőzhetjük. A második czímnek a birósági hatalom gyakorlásáról szóló első fejezete a birósági hatóság átalános elvét, a biróságok által nyújtandó jogsegélyt, a szavazások módját, az ítélethirdetést szabályozza. E fejezetben találunk rendelést arról, hogy a főtörvényszékek az e. f. törvényszékek felett, az utóbbiak a békebiróságok felett felügyeletet gyakorolnak. E fejezetnek további szakaszai az államügyészség és a birósági jegvzőség szervezetét állapítják meg. A további fejezetek tartalma a közlött czímekből jelen czéulnkra elegendően kidomborodván : bővebb ismertetését más alkalomra hagyjuk ; mert a törvénynek tartalmát ezúttal csak annyiban kívántuk feltüntetni, a mennyiben, ha szabad e kifejezést használnunk, egy élő példán akartuk megmutatni: mily kérdések oldandók meg a birósági szervezet czélirányos megalkotásában. Megmaradva deductiv módszerünk mellett, két törvényjavaslatról kívánunk még említést tenni, melyekből tárgyunkra érdekes következtetéseket vonhatunk. Az egyik a német birodalmi javaslat a birósági szervezetről: „Entwurf eines Gerichts-