Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - A vagyon elleni büntettekről. Tanulmány, tekintettel a magyar büntető törvényköny javaslatára. [2. r.] A vagyoni bűntettek és vétségek a m. btk. javaslatában

30 leget vagy hatósági megbizást színlelő egyének által elkövetett lopások (10.) a tárgy vagy hely szentsége, az elkövetés módjának veszélyessége vagy a tettesben nyilvánuló intensivebb roszakaratnál fogva átalában oly lopásoknak ismertetnek el, a melyeknek szigorúabb megbüntetése az emiitett tekintetek által kellőleg indokoltatik. Az esetek felsorolásának egymásutánja és külön pontok alá foglalása is eléggé indokolt s e tekintetben csak a 3. és 4-ik pont tüntetnek fel némi disharmoniát. A 3. pontban a betöréssel és feltöréssel kapcsolatos lopások mellé azon eset is felvétetett, ha a zár vagy a megőrzésre szolgáló egyéb készület „a tulajdonos által nem azon czélra használt eszközzel felnyittatott;" a 4-ik pontban pedig külön esetet képez az, ha „a felnyitásra hamis kulcs használtatik." Ezen elkülönítés nézetem szerint nincs eléggé indokolva, mert ha van különbség a 3. és 4-ik pont között, ez csak abban állhat, hogy a 3. pont szerint a tolvaj physikai erőszakkal — betörés vagy feltörés utján — jut a tárgy birtokába, a 4-ik pont szerint pedig a zár egyéb rendellenes módon, de erőszak nélkül, nyittatik fel. Ha tehát a 3. és 4. pont elkülönittetik, akkor az az eset, midőn a zár a tulajdonos által nem azon czélra rendelt eszközzel nyittatik fel, csak a 4-ik pont alá tartozhatik. De ez az elkülönités nézetem szerint felesleges, mert az ide tartozó eseteknek közös minösitö alapja első sorban abban áll, hogy itt a tettes az idegen dolog megőrzésére szolgáló elzárási készületeket is megsérti, vagyis, mint Schwarze röviden és találóan kifejezi: „Bei dem einfachen Diebstahl wird der gewöhnliche, bei dem schweren D. der geschützte Gewahrsam verletzt." Minthogy pedig ezen közös tekintet a 3. és 4. alatti eseteket teljesen egyesíti, azoknak egy pont alá helyezése, mint az pl. a német btkönyvben és a Gtaser-féle ausztr. btk. javaslatában is előfordul, szabatosabb lenne. Ugyanazon törv. és javasl. nyomán felveendő lenne a m. btk. javaslatába a lopásnak még két minősített esete, melyek abban jelenleg elő nem fordulnak : 1. az éjjeli lopásnak azon esete, midőn a tettes valamely lakásul szolgáló épületbe a lopás vagy rablás elkövetése végett előre belopódzkodott vagy más módon behatolt; (M. btk. 243. §. 4. Ausztr. btk. jav. 262. §. 6.) 2. az utasok podgyászán vagy a szállításnak egyéb tárgyain a szállításra rendelt helyeken, pl. nyílt uton, gőzhajón, vasúton vagy vasúti indóházban stb. elkövetett lopások. (M. btk. Í243. 4. A. btk. jav. §. 3.) Az első eset az elkövetés módjának és a tettesnek veszélyességénél fogva, az utóbbi pedig azon okból, mert a kérdéses tárgyak az utazás és szállítás alatt mintegy a közbizalomnak vannak átadva, méltán súlyosabb beszámitásuaknak