Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - A vagyon elleni büntettekről. Tanulmány, tekintettel a magyar büntető törvényköny javaslatára. [2. r.] A vagyoni bűntettek és vétségek a m. btk. javaslatában

27 pásnál is a lopott dolognak értékét veszi szemügyre s e mellett többé kevésbé közömbösnek tekinti azt, hogy egy vagy több személy, egy vagy több lopási cselekmény által szenvedett-e sérelmet. Döntő itt az átalános vagyonbiztonsághoz kötött közérdek s az ezen ejtett sérelem. Ha tehát ezen sérelem az ellopott dolgok összesített értéke miatt nagyobb mérvűnek tűnik fel, ez elégséges alapot nyújt arra, hogy a lopás, habár a cselekmények egyenkint vétségeket képeznének is, ne mint vétségek halmazata, hanem mint egységes bűntett vonassék beszámítás alá. Ha azonban több kisebb lopás az értékek összesítése után is csekélynek tűnik fel, ezek egy vétséggé egyesítve, a bűnhalmazat szabályainak mellőzésével, a vétségre megállapított büntetéssel büntettessenek. Elvileg tehát csak helyeselni lehet ezen intézkedést, gyakorlati tekintetben azonban némi kétség merülhet fel az iránt, hogy miként lesz eszközölhető azon dolgok értékének összeszámlálása, a melyeket valaki ellopni meg kísérlett? Itt ugyanis gyakran megtörténhetik, hogy a tolvaj maga sem tudja, s hogy utólag sem állapitható meg, hogy minő értékű dolgot akar ellopni. Hogy ily esetek előfordulhatnak, kétségtelen ; de a törvényjavaslatnak helyes magyarázata nézetem szerint oly csekély fokra szállítja le az ily kétes esetek lehetőségét, hogy az a gyakorlatban könnyen lesz megoldható. Jelesül az idézett 328. §. szerint az érték - összeszámlálás csak „annak meghatározása végett" szükséges: „vájjon büntettet vagy vétséget képez-e a lopás;" ebből önkényt következik, hogy azon esetben, ha több lopás vagy lopáskisérlete között csak egy oly lopás is előfordul, a mely tekintet nélkül a dolog értékére büntettet képez: ez által a törvényjavaslat 97. §-a alapján valamennyi lopás a lopás bűntettének büntetése alá lesz vonandó, akármily értékűek is az ellopott vagy ellopni megkisérlett dolgok. E szerint tehát csakis az egyszerű lopás vagy a lopás kísérletének tárgyát képező dolgok tekintetében merülhet fel az értékösszeszámlálás szükségessége. Minthogy pedig a törvényjavaslat szerint az egyszerű lopásnál „a dolog elvétele" által a lopás már bevégeztetik, a dologhoz való közeledés pedig csak előkészületet képez: ennélfogva az egyszerű lopásnak kísérlete csak akkor fordulhat elő, ha maga az elvétel ténye hosszabb idei működést igényel, pl. egy fának kivágása, oly czélból, hogy az ellopassék. Ha tehát valaki ily esetben tetten kapatik, mindig meg lehet határozni azt, hogy minő értékű dolgot akart ellopni. Csak ily magyarázat mellett állhat meg, nézetem szerint, a 328. §. s ezért feltétlenül szükségesnek látszik, hogy az közvetlen összeköttetésbe hozassék az egyszerű lopásról intézkedő 323. §-sal. Azon a helyen, a hol a kérdéses §. a törvényjavas-