Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)
1876/5 / 1. szám - A vagyon elleni büntettekről. Tanulmány, tekintettel a magyar büntető törvényköny javaslatára. [2. r.] A vagyoni bűntettek és vétségek a m. btk. javaslatában
26 lopatott el, minősítő körülmény gyanánt érvényesítené, a mint következetlenség rejlik abban, hogy a német btk. az 5 frtot vagy kevesebbet ellopó cselédet bűntett miatt fegyházzal, a több ezer frtot eltolvajló idegent pedig ugyan oly körülmények között csak vétség miatt fogházzal rendeli megbüntettetni. Helyesebben megindokolható, ha a dolog értékének mint minősítő tényezőnek ép oly tér engedtetik, a mint a többi minősítő körülményeknek, vagyis ha a nagyobb értéket képviselő lopások már ennélfogva a súlyosabb beszámitású büntettek közé soroztainak, a vétségnek köre pedig kizárólag a kisebb értéket képvielő egyszerű lopásokra szorittatik. A m. btk. javaslata helyes tapintattal ezen alapot választotta, mi által eleget tesz a kijelölt elvi követelménynek, s másfelöl mégis ment maradt azon hibáktól, a melyek az értéknek, mint a büntetés fokozatát szabályzó alapnak alkalmazásával szükségkép együtt járnak. A m. btk. javaslatban az érték csak annak megítélésére szolgál, hogy valamely lopás vétséget vagy büntettet képez-e? A gyakorlati alkalmazásban tehát a legtöbbször czélra vezetend azon negatív megállapítás, hogy a lopott dolog értéke nem haladja meg a 50 frtot; a nélkül, hogy az utolsó krajczárig való kiszámítás szükséges volna. Ez csak akkor fog jelentőséggel bírni, ha az érték szorosan a határon, 50 frt körül ingadozik s ekkor is nagyon megkönnyíti a feladatot azon körülmény, hogy itt csak kisebb értékű tárgyakról lehet szó, ezeknek valódi értékét kitudni pedig nem nehéz. Azon ellenvetést is kikerülte a törvényjavaslat, hogy az érték megállapítása, akár a dolog közönséges akár egyéni értéke fogadtassák el a kiszámítás alapjául, egyoldoluságra vezessen. A 323. §. 2-ik kikezdésében ugyanis szabályul állította fel, hogy „a lopott dolog értékének az veendő, melylyel az a lopás idején birt." Ez által a biró szabad kezet nyert arra nézve, hogy a dolog értékét mindig a concrét esetnek legmegfelelőbb körülmények szerint állapithassa meg. 3. A lopott dolog értékének helyes alkalmazásával szorosan összefügg a törvényjavaslat 328-ik §-a, mely a következő szabályt állítja fel. „Annak meghatározása • végett, vájjon büntettet vagy vétséget képez-e a lopás (323. §.), mindazon dolgok értéke egybefoglalandó, melyeket ugyanazon tettes bár több külön lopás alkalmával ellopott vagy ellopni megkisérlett vagy melyeknek ellopásánál részes volt." Ezen §. mint látjuk, kivételt képez a bűnhalmazat beszámításának átalános szabályai alól, de ez kellőleg indokolva van a vagyoni bűntetteknek sajátszerű természete által. A mis ugyanis a személyiség elleni bűntetteknél az egyén mint sértett jogalany lép előtérbe: a vagyoni bűntetteknél a közfelfogás első sorban a jogsértés tárgyát, tehát a lo-