Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - A vagyon elleni büntettekről. Tanulmány, tekintettel a magyar büntető törvényköny javaslatára. [2. r.] A vagyoni bűntettek és vétségek a m. btk. javaslatában

24 lopásnak a lopott tárgy érteke szerint nagyobb esetei és a minősített lopások átalában bűntetteknek tekintetnek. A 323. §. szerint vétséget képez a lopás, „ha a lopott dolog értéke nem nagyobb 50 frtnál", — ellenkező esetben pedig bűntettnek tekintendő. Midőn a m. btk. javaslatában ezen szabályt felállította, oly elvet juttatott érvényre, mely a legújabb időkig nevezetes megtámadásoknak képezte tárgyát. Vájjon helyes-e a lopást a dolog értéke szerint kisebb és nagyobb lopásra felosztani; helyes-e egyátalában a lopás osztályozásánál és a büntető tételek felállításánál a lopott tárgy értékét alapul elfogadni ? ez oly vitás kérdés, a mely máig sem nyert kielégítő megoldást. A törvényhozások közül a code pénal a porosz és a német btkönyvek teljesen mellőzik a lopott dolog értékét; ellenben a többi német btkönyvek, jelesül a szász, a lübecki, továbbá a zürichi, az ausztr. btk., s az ausztriai és olasz btk. javaslatai és az 1843-iki m. btk. javasl. kisebb nagyobb tért nyitnak az érték alkalmazásának az osztályozásnál és a büntetés fokozatának felállításánál. Legnagyobb mértékben alkalmazzák az értéket azon btkönyvek, a melyek azt egy egész rendszernek alapjává teszik, mely szerint a büntetések fokozatai alakulnak mint pl. a szász btk. s az 1843-iki javasl. Az előbbi ugyanis különbségét tévén egyszerű és minősített lopások között, mindkét nemű lopásnál három, összesen tehát hat rendbeli büntető fokozatot állit fel, a szerint, a mint a dolog értéke a) 10 tallért, b) 50 tallért meg nem halad, vagy c) az 50 tallért is meghaladja. — Az 1843-iki javasl. pedig egygyel még több fokozatot állit fel, melynek határai 10, 50 és 300 frtig, vagy 300 frtot meghaladó bármily nagy összegig terjednek s ezen négyrendbeli fokozat más-más büntető tételekkel az egyszerű és veszélyes lopásoknál egyaránt előfordul, összesen tehát nyolc z büntető fokozat o t eredményez. A lopott dolog értékének ilynemű alkalmazása ellen méltán felszólalt már Mittermaier, s igen alaposan jegyezték meg Hálschner és legújabban T e m m e, *) hogy legtöbb esetben rendkívüli nehézséggel van összekötve az, ha a büntetésnek törvényes fokozatai az érték-megállapitástól tétetnek függővé, mert a dolog értéke soha sem határozható meg egész biztossággal az utolsó fillérig, holott pedig többé-kevésbbé csak egy fillér dönt a büntetés nagysága felett. Helyesen hozzák fel többen azt is, hogy az érték megállapítás művelete mindenütt, a hol a büntetés fokozata ettől tétetik függővé, végnélküli kasuistikára vezetett s e mellett mégis egyoldalú maradt; mert akár a dolog közönséges értéke fogadtassák el a megállapítás alapjául, mint pl. a szász btkönyv:) Temme : Ueber den Betrag des Diebstahls. Erlangcn, 1867.