Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 2. szám - A szóbeli tárgyalás előkészitése a polgári perben

136 keresetre azonnal tárgyalási határnapot tűzhet ki. Valahányszor a perben oly kérdés merül fel, melyet a bíróságnak végitélet előtt el kell intéznie, pl. pergátló kifogások, bizonyítási kérdések, az ép ismertetett előkészítő módozatok, indítványváltás stb. jönnek alkalmazásba. A szóbeli tárgyalás alkalmával a felek Írásbeli indítványaiktól el is térhetnek, de kötelesek ezen eltéréseket Írásban az elnöknek átadni. Ha a szóbeli tárgyalás befejezése után kitűnik, hogy bizonyítás szükséges, a felek írásbeli indítványokat kötelesek tenni, melyekben úgy azon tényeket, melyeket bebizonyítani akarnak, mint a bizonyítási eszközöket tartoznak kijelölni. A biróság azonban köteles a feleket, ha releváns ténykörülmény bebizonyítása iránt nem nyilatkoztak, erre figyelmeztetni, esetleg a tárgyalást újból felvenni. A biróság bizonyítási Ítéletében meghatározza a bebizonyítandó ténykörülményt és a bizonyítási eszközöket. A bizonyítási eljárás befejezése után új szóbeli tárgyalás tartatik, melynek alkalmával a felek új írásbeli indítványokat kötelesek tenni. A törvény a feleket nem tiltja el attól, hogy ezen tárgyalás alkalmával új ténykörülményeket és bizonyítékokat elő ne hozhassanak, de némely író nézete szerint ezen tárgyalásnál csak a vitásoknak maradt ténykörülmények jöhetnek szóba. A tényvázlat minden bírói határozatba, még a közbeszólókba is felvétetik. Szerkesztésével a felek vannak megbízva, kik ezt a határozat kihirdetése után esetleg a bírósági elnök közbenjárása mellett teljesitik. 6. A hannoverai perrendtartással tett tapasztalatok folytán a legtöbb német állam kormánya a perrendtartás reformjával kezdett foglalkozni. Ezen átalános reformmozgalom közepette felmerült az aggály, hogy az egyes német államokban, melyekben eddig többé-kevésbé a közönséges peres eljárás szerint tárgyaltak, minek folytán az alaki jog lényegileg nem különbözött az egyes államokban, egymástól nagyan eltérő perrendtartások fognának életbe léptetni, mit tekintve csak az egyes német államok kis területét, a német jogfejlődésre nézve hátrányosnak tartottak. A német szövetségtanács tehát elhatározta, hogy egy bizottmányt küld ki, melynek feladata leend oly perrendtartást készíteni, mely az egyes államokban felmerülő szükségleteknek eleget tesz, úgy, hogy az egyes országok kormányai azt elfogadhassák. Ezen 1863. évben összeült bizottság két évi működés után egy javaslatot bocsátott ki, melyben a hannoverai perrendtartást vette kiindulási pontul. A per ezen javaslat szerint azzal veszi kezdetét, hogy felperes a bírósági elnöknél a jegyző közbenjárása mellett a tárgyalási határnap kitűzését kieszközli. Ezen kitűzésnél a keresetlevélben felhozott körülmények vétetnek figyelembe. Úgy a keresetlevélben, mint az ennek folytán az alperes által adandó elleniratban, melylyel az iratváltá?nak rendszerint végződnie