Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 2. szám - A szóbeli tárgyalás előkészitése a polgári perben

melynek_ úgy a porosz mint a braunschweigi törvények szerint czélja főleg csak a periratokban összegyűjtött anyag újbóli előterjesztése, itt a peres eljárás súlypontjának tekintetett s az azt megelőző Írásbeli eljárás csak a szóbeli tárgyalás előkészítésére rendeltetett. A felek közt az iratváltás a viszonválaszig meg van engedve. A követendő eljárást a bírósági elnök vezeti. A periratok másolatai az elnöknek benyújtandók, hogy ez által a szóbeli tárgyalás vezetése megkönnyittessék. Ha a felek a szóbeli tárgyalás alkalmával új indítványokat tesznek, ezek saját kérelmükre vagy hivatalból is a jegyzőkönyvbe vezetendök. A szóbeli tárgyalás után a bíróság, ha bizonyítási eljárás szükséges, bizonyítási Ítéletet hoz, mely úgy a bizonyítási tételt mint a bizonyítási terhet jogerejüleg megállapítja. A tényállás akkép úgy a periratok mint a tárgyalási jegyzőkönyv által megörökíttetik s a bíróság azonfelül még a végitéletben is tényvázlatot ad. 4. A Badenben 1864. évben életbeléptetett perrendtartás hasonlóképen a szóbeli tárgyalásra fekteti a fősúlyt. A bíróság vezetése alatt a válaszig terjedhető iratváltást csak a szóbeli tárgyalás előkészítése gyanánt tekinti; de e szóbeli tárgyalás alkalmával a felek által tett s a periratoktól eltérő indítványok jegyzőkönyvbe foglalására nagy súlyát fektet, ámbár megengedi, hogy a bíróság oly állításokat is figyelembe vehessen, melyek a szóbeli tárgyalás alkalmával ugyan tétettek, de a jegyzőkönyvben elő nem fordulnak. A bizonyítási Ítélet a pernek első stádiumát végleg befejezi. Utána következik az ez által előre szabályozott bizonyítási eljárás, melynek befejezése a végitélet. 5. A franczia peres eljáráshoz legközelebb áll az eddig életbeléptetett német perrendtartások közül az 1869. évi bajor. Az írásbeli előkészítő eljárás bírói közbenjárás nélkül történik. Az idézés alkalmával alperes felszólittatik, hogy a törvényszabta megjelenési határidő alatt ügyvivőt rendeljen, ki a felperesi képviselővel a törvényszabta határidők alatt a periratokat váltja. Ha alperes nem rendel ügyvivőt, felperes az ügy tárgyalását kívánhatja. Az ügyvivők egymással indokolt indítványokat közölnek, melyekben az állitások mellett egyszersmind az azok bizonyítására szolgáló bizonyítási eszközök kijelölendők. Az inditványváltás után a felek mindegyikének szabadságában áll az ügyet a bíróság elé vinni. A kitűzött határnapon az Írásbeli indítványok felolvastatnak és a törvényszéknek átadatnak. A bíróság, ha azt látja, hogy az ügy azonnal tárgyalható, in merítő is dönthet ezen ülésben; rendszerint azonban a szóbeli tárgyalásra határnapot tüz ki. Ha pedig az ügyet az inditványváltás által kellőleg előkészítve nem találná, új iratváltást rendel, melynek módozatait szabadon határozhatja meg. Sürgős esetekben ellenben a törvényszék elnöke a