Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 2. szám - A szóbeli tárgyalás előkészitése a polgári perben

134 a törvényszéknek az ügy állásáról. A szóbeli tárgyalás az ezen jelentés alapján egy bírósági tag által tartott előadással veszi kezdetét, mely után a felek az ügy állását élő szóval előadják s bizonyítási eszközeiket is kijelölik. A tárgyalásról jegyzökönyvet vezet a bíróság, melynek főbb mozzanatai a felek beismerései és a bíróság által felvételre kijelölt egyéb előadásai. Ha bizonyítás szükséges, a bíróság a már ismertetett bizonyítási ítéletet hozza, melynek jogerőre emelkedése után a bizonyítási eljárás, végre a végitélet hozatala következik. Már 1846-ban a szóbeli tárgyalás előtti eljárást kibővítették, oly formán, hogy a feleknek iratváltás a viszonválaszig engedtetett meg; egyszersmind ki lett mondva, hogy ők közmegegyezéssel sem állhatnak el a szóbeli tárgyalástól. Más változás akkor az általunk felsorolt pontokra nézve nem történt. Ezen iratváltásban a feleknek ugyan meg volt engedve bizonyítási eszközeiket kijelölni, de erre kötelezve nem voltak. 1849-ben azonban a porosz perrendtartás hatálya a greifswaldi felebbviteli törvényszék és az ehrenbreitsteini justizsenat területére ki lett terjesztve oly módosítással, hogy ha a felek okmányokat akarnak bizonyítási eszközök gyanánt használni, kötelesek a bizonyítást már az iratváltás alkalmával felajánlani. Midőn végre a szóban forgó perrendtartás hatálya 1867-ben az 1866. évben Poroszországhoz csatolt német tartományokra — Hannover, Frankfurt és Meisenheim területének kivételével — kiterjesztve lett, a felek köteleztettek bizonyítási eszközeiket mind már a szóbeli tárgyalás előtti eljárás alkalmával kijelölni. A per tényállása megörökítésének módja a régi maradt. 2. Braunschweigben az 1850-ki, a szóbeliséghez átmenetet képezőnek nyilvánított perrendtartás szerint a per egy bírósági előadó -vezérlete alatt folyó iratváltással veszi kezdetét, mely rendszerint a válaszig terjed, de a viszonvá laszig is kiterjeszthető. Ezen periratok az esetlegességi elv követelményei szerint szerkesztendök, a bizonyitási eszközök megnevezendök, de csak ténykörülményeket tartalmazhatnak. Jogi fejtegetések kizárólag a szóbeli " tárgyalásnál tehetők. Ennek alkalmával a felek perirataik lényegétől el nem térhetnek, mely szabály megtartására előadó ügyel. A szóbeli tárgyalás befejezése után a bíróság, ha szükséges, bizonyitási Ítéletet hoz, melynek jogerőre emelkedése után a bizonyítási eljárás veszi kezdetét. Ez után új tárgyalás tartatik, melynek kezdetén az előadó az ügy állását élő szóval előterjeszti. További folyamában a bizonyitási eljárásról felvett jegyzőkönyvek és okmányok olvastatnak fel, azután a felek tartják előadásaikat. Akkor hozza a bíróság a végítéletei". 3. A hannoverai 1850. évben életbeléptetett polgári perrendtartásban fontos ujitás történt. A szóbeli tárgyalás