Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)
1876/5 / 2. szám - A szóbeli tárgyalás előkészitése a polgári perben
133 is a fran.czia eljárás dívik — érvényben levő perrendtartás magában foglalja azon intézményt, mely a német közönséges polgári peres eljárásnak sajátságos megkülönböztető jellegét kölcsönzi. Ezen intézmény a bizonyítási Ítélet. A német közönséges peres eljárás szabványai ugyanis nem teszik a felek kötelességévé, hogy minden állítással a megfelelő bizonyítási eszközt felajánlják, illetve, ha lehetséges, pl. okmányoknál, a bizonyítékot azonnal szolgáltassák. A periratokban csak a ténykörülmények puszta előadása foglaltatik, s a bíróság az iratváltás befejezése után határozatilag kimondja, kinek a felek közül mit kell az állításokból bizonyítania, s a bizonyítás sikerének vagy sikertelenségének mily következményei lesznek. Ezen határozat a bizonyítási ítélet, alakja, de nem hatálya, olyan mint a mi perrendtartásunk szerint hozott, az eskütől feltételezett végitélet. Ha a bizonyítási Ítélet jogerőre emelkedik, ennek folytán a per sorsát már akkor dönti el, mikor a bíróság csak azt tudja, mit állítanak a felek, de nem azt, mit képesek be is bizonyítani. A bizonyítási Ítélet jogerőre emelkedése után a bizonyítási eljárás veszi kezdetét, mely alatt a felek bizonyítási eszközeiket felajánlják, a bizonyítékokat szolgáltatják. A bíróság utolsó teendője a bizonyítási eljárás eredményéhez képest a bizonyítási Ítéletben összehalmozott eshetőségek közül a megfelelőt kivenni, s ennek értelmében a végitéletet kimondani. Az eljárás ezen módjához ragaszkodnak többé-kevésbbé a jelenleg érvényben levő német perrendtartások; e mellett azonban határozottan a szóbeliség felé hajolnak. Ezen rendszer hiányai kivált az utolsó években oly gyakran kimeritőleg és szembetűnően fel lettek tüntetve, a bizonyítási ítéletnek és jogerejének ferde, a jogszolgáltatásra nézve káros következményei oly kirívók, hogy a német birodalom számára 1872-ben készült perrendtartási javaslatban a bizonyítási Ítélet nemcsak elejtetett, hanem gondosan kerültek ezen javaslatban mindazt, mi az eljárásnak két egymástól elkülönített részre való szakítását eredményezhetné. Mielőtt azonban ezen javaslat tartalmát szemügyre vennők : ismertessük előhírnökeinek, az újabb német perrendtartásoknak tartalmát, melyek ezen a német jogéletre nézve nagy horderejű reformnak útját egyengették és azt előkészítették, a mennyiben ugyanis jelen közlemény keretébe vágnak. 1. Poroszországban a jelenlegi perrendtartás alapjai az 1833. évben kibocsátott rendelettel lettek lerakva. A bíróság ezen rendelet szerint a kereset folytán alperest maga elé idézi s öt a keresetben foglaltakra nézve kihallgatja. A kihallgatásról jegyzőkönyv vétetik fel. Ezután következik a szóbeli tárgyalás, ha a felek ettől különösen el nem állottak. A tárgyalás előtt a kihallgatásnál nevezett biró Írásbeli jelentést tesz 10+
