Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 2. szám - A szóbeli tárgyalás előkészitése a polgári perben

131 nak részletezését. Ha alperes megjelenik, s felperes eskü alatt vallja, hogy követelése igazságos és hogy tudtával alperesnek nincs oka a követelés megítélését ellenezni, a bíró alperes meghallgatása után, ha az ellenkezőt begyözve nem látja, alperest marasztalhatja. Ha alperes előadása által a biró előtt valószínűvé teszi, hogy a követelés ellen alapos kifogásai vannak, a biró a védekezést megengedi. Az iratváltásnál három perirat engedtetik, s ezekből a felperesi előterjesztés (deciara tion) alperes beleegyezésével el is maradhat. Különben a bírónak szabadságában áll mindazon intézkedéseket megtenni, melyeket a per lebonyolitása érdekében szükségesnek tart. Meghatározza a határidőket alperesnek védekezésére nézve, korlátokat szabhat, megengedheti, hogy a periratok tartalma megváltoztathassák, a per rovására vagy az ellenfél boszantására irányzott mondatokat birói tollal kitörölheti. Ha az iratokból a tényállás tisztán nem vehető ki, a biró a feleket a vitás ténykörülmények kijelölésére utasítja, esetleg, ha a felek eziránt megegyezni nem tudnának, dönt is e tárgyban. Ténykérdések egy vagy több biró által döntetnek el, kik vagy egyedül, vagy más ülnökök vagy végre esküdtszék közbenjövetele mellett járnak el. Felperesnek szabadságában áll az eljárás módját választani; ha azonban alperes az ügyet esküdtszék közbenjárása mellett kívánja tárgyaltatni, ezen kívánságának eleget kell tenni. Oly ügyekben, melyekben vagy számos okmányt megvizsgálni vagy szakértői vizsgálatot megejteni kell, a bíróság tisztviselői közül vagy a felek által kijelölt egyének közül előadót rendel, ki szakértők közbenjárása mellett a biróság által netalán adott utasítások értelmében jár el. Az előadó határozatának esküdtszékével egyenlő ereje van, csakhogy a biróság az ügyet mindig új előadónak kiadhatja, mikor is az elsőnek döntvénye hatályát veszti. Az előadónak joga van egyes kérdések eldöntését a bíróságnak fentartani s ténykörülményeket constatálni, hogy a biróság ezek alapján következtetéseket tehessen. A jogkérdéseket mindig a biróság, a felek illetőleg ügyvédeik meghallgatása mellett dönti el. A tényállás megörökítésére a periratok és esetleg a bírónak feljegyzései, melyek bizonyíték gyanánt használhatók, szolgálnak. A bizonyítási eljárás eredményéről pedig jegyzőkönyv - vétetik fel. Az angol peres eljárás folyamára azonban nem annyira az írott törvény, mint inkább a bíróságok gyakorlata van befolyással. Ez van hivatva a hézagokat betölteni, hiányokat orvosolni, szóval oly intézkedéseket tenni, hogy a per czélja, az anyagi igazság kiderítése, lehető legjobban eléressék. A már említett parlamenti törvény a bírósági gyakorlat kötelező erejét világosan elismeri. — Skót- és Irhonban az angol eljárástól némileg különböző perrendtartás van érvényben. , . 10 MAGVAK 1GAZSAGUGV. 1870. V.