Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 2. szám - A szóbeli tárgyalás előkészitése a polgári perben

129 mot az ügyviVői állomásoknak adásvevése késlelteti, minekutánna á fizetendő kártérítés néhány száz milliót venne igénybe. Az emiitett javaslat szerint a per alperes idézésével kezdődik. Az idézés meghatározott ülésben történik, melyben a bíróság belátása szerint az ügyet vagy azonnal tárgyalja, vagy a tárgyalást elhalasztja, iratváltást rendel. A felek perbeszédeiket írásba foglalják, azokat a bíróság ülésében felolvassák s az ellenféllel közlik. Az utolsó felolvasás után vagy azonnal vagy új határnapon következik a javaslat szerint a szóbeli vitatkozás, melynek alkalmával a felek eddigi kérelmük lényegétől el nem térhetnek. A javaslat megengedi a feleknek, hogy kölcsönös egyetértéssel a vitatkozástól elállhatnak, mely esetben a bíróság az iratok alapján dönti el az ügyet. 4. A franczia 180G-ki perrendtartás nyomán készült a genfi perrendtartás is, mely a polgári peres eljárás reformjára nagy befolyást gyakorolt. Az első cselekmény a perben a genfi törvény szerint, a végrehajtó által szerkesztendő idézés, mely felperes kérelmét és annak indokolását tartalmazza. Az idézés a törvényszék ülésébe a franczia perben divatos Írásbeli elökészitö tárgyalás mellőzésével történik. A szóbeli tárgyalás a törvényszék belátása szerint az első tárgyaláson is megejthető; ha azonban a bíróság bármelyik okból szükségesnek látja s a tárgy sürgős volta nem akadályozza, megengedheti, hogy a felek periratokat válthassanak. Az engedélyt erre a bíróság a felek meghallgatása után rendszerint minden egyes periratra külön adja meg. Az iratváltás után a törvényszék a szóbeli tárgyalásra határnapot tüz ki. E tárgyalás alkalmával a felek irásba foglalt zárinditványaikat felolvassák és a törvényszéki jegyzőknek átadják. Ha a felek személyesen jelennek meg, indítványaikat a törvényszéki jegyzőnek toll alá mondják. A zárinditványok későbbi módosításai hasonlóképen irásba foglalandók. A szóbeli tárgyalás azonban nem minden esetben tartatik meg, mert a biróság a felek egyetértő kérelmére vagy ha a peranyag oly természetű, hogy a szóbeli tárgyalás az ügy megvilágítására nem szolgálhat, annak mellőzésével csakis az iratok alapján hozhatja Ítéletét. Ez esetben mindegyik fél öszszes periratait és okmányait egy emlékirat kíséretében a törvényszéki jegyzőnek adja át. Ezen összes iratok a birák mindegyikével közöltetnek, kik kötelesek azokat átolvasni. Előadó nem rendeltetik. Az ítéletben felveendő tényvázlatot mindig a biróság szerkeszti. 5. A franczia polgári peres eljárással rokon az Olaszországban az 1865. évi törvénynyel behozott, bár ez az előbbitől több lényeges pontban eltér. Olaszország egyesítése előtt az egyes államokban a legkülönbözőbb perrendtartások voltak érvényben, melyeket a jogegység szempontjából fenhagyni nem lehetett. Az új, egész Olaszországra kiterjedő