Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 2. szám - A szóbeli tárgyalás előkészitése a polgári perben

128 a mi keresetlevelünk — a kérelmet ténybeli és jogi megállapításával együtt tartalmazza. A megidézés alkalmával alperesnek tudtára adatik az ülés, melyben a bíróság előtt meg kell jelennie. Felperes a tárgyalási napot a törvényszabta megjelenési határidő korlátozása mellet szabadon választhatja. A bíróság az ülésben a felek meghallgatása mellett esetről esetre határozza meg, vájjon szükséges e az iratváltás, s ha igen, hányat és mily határidőkben kell azokat váltani. Alperes is köteles Írásbeli zárinditványt tenni. Az indítványoktól a felek annyiban eltérhetnek, mennyiben az ellenfél előterjesztései vagy a napfényre jutott, a fél előtt ismeretlen ténykörülmények azt szükségessé teszik. Felperes köteles továbbá zárinditványán kívül a tényállást a tárgyalás előtt írásba foglalni s azt az ellenféllel, ki megjegyzésekre jogosítva van, közölni, azután pedig a birósági elnöknek a szóbeli tárgyalás előtt bemutatni. A bíróság a felek közt vitás pontok szerkesztése felett az ítélethozatal előtt végleg dönt, s ezen tényvázlatot az ítéletbe felveszi. Ha felperes a tényvázlatot el nem készíti, alperesnek jogában áll ilyent egyoldalulag az elnöknek átnyújtani. A szóbeli tárgyalás előtt a felek írásbeli indítványai felolvastatnak. Ha a tárgyalás után a bíróság egyik vagy másik vitásnak maradt ténykörülmény bebizonyítását szükségesnek tartaná, azt elrendelheti; úgy szintén, ha a tárgyalás folyama alatt a felek a bíróság közbenjárását valamely bizonyiték beszerzése iránt kérnék, az ez iránti intézkedés a föper kiegészítő részét képezi. A birósági közbenjárás mellett szolgáltatott bizonyítékok, illetve a megfelelő jegyzökönyvek eredetben terjesztetnek a bíróság elé, s az eldöntés alapjául szolgálnak'. Észrevételezésnek a bizonyítékok felett a javaslat csak tanúvallomásnál ad helyet. Az ítélethozatalnál csak azon bírák bírnak szavazattal, kik minden az ügyben tartott ülésben részt vettek. A javaslat indokai azonban megszoritóan magyarázzák ezen intézkedést. 3. Németalföldön az 1838. évben életbeléptetett polgári perrendtartás a francziának nyomdokain halad, s főleg a tárgyalás előkészítésére vonatkozó intézkedéseiben minden lényeges pontban ezzel megegyezik. Az iratváltás azonban a viszonválaszt is magában foglalja, s a törvényszéknek hatalmában áll a felek indokolt előterjesztésére, az egyes iratok átadására kiszabott határidőket meghosszabbítani. Az ítéletbe foglalandó tényvázlat szerkesztésével a törvényszék van megbízva. Hollandiában úgy mint Belgiumban és Francziaországban is fennáll a különbség az ügyvivők és ügyvédek közt, s itt is megszüntetni törekszenek ezen különbséget, mely a jogszolgáltatást lassítja és drágítja. Egy 1865. évben az államtanács által tárgyalt perrendtartási javaslat az ügyvivőség teljes eltörlését indítványozza; P>ancziaországban ezen óhajtott refor-