Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 2. szám - A szóbeli tárgyalás előkészitése a polgári perben

127 gáról, felfogásának helyességéről meggyőzni. Ha valamely bi­zonyítási eszköz megszerzéséhez a bíróság közbenjárása szük­ségeltetik, az vagy a főtárgyalás folyama alatt történik, vagy a mennyiben meg nem történhetik, külön alper utján eszkö­zöltetik. Minden a föper folyama alatt felmerülő kérdés önálló alper gyanánt kezeltetik. A bíróságnak azonban jogában áll a föper tárgyalását minden pillanatban a mellékes s talán az ügy huzavonását czélzó kérdések és alperek mellőzésével befejezni, ha az ügy állását kellőleg tisztázottnak véli. A bíróság a szóbeli tárgyalás befejezése után, ha az ügy állását tisztán felismerni véli, döntő határozatot hoz. Előfor­dulhat azonban azon eset is, hogy a bíróság a szóbeli eljárás mellett sem tartja az ügy állását eléggé tisztázottnak, s ily esetben előadót rendel ki. A felek ezen esetben egy-egy per­iratot váltanak és azokat a bíróságnak bemutatják. Az előadó az iratok alapján nyilvános ülésben az ügy állását előterjeszti. A felek az előadó beszéde után nem szólhatnak, s azon eset­ben is, midőn az előadó ténykörülmények iránt tévedett, csak az ülés folyama alatt írásbeli helyreigazítást nyújthatnak be a biróság elnökének. (Délibéré eljárás.) Ezen iratváltást az 18G3. évi franczia reformjavaslat elejtette, a délibéré eljárást azonban megtartotta és ezenkívül még megengedte, hogy a biróság a szóbeli tárgyalás után, a nélkül, hogy a felek iratai bekövetel­tetnének, a tárgyalás reassumálása végett előadót rendelhessen. A tényállás (qualités), mely a tárgyalás eredménye gya­nánt derül ki, s melyre a biróság határozatát alapítja, minden egyes, még a közbeszóló birói határozatokba is felvétetik. Ezen tényállás szerkesztése a felekre és pedig első sorban a határozatot kérelmező félre bizatik. A vázlat az ellenféllel kö­zöltetik, s ennek jogában áll, ha egyik vagy másik pontnak módosítását kívánja, a bíróságot az eldöntésre felhívni. 2. Azon szabványok, melyek a szóbeli tárgyalás előkészí­tésére Francziaországban érvénynyel bírnak, Belgiumban is hatályban vannak. Itt azonban az ügyvédek a per előkészí­tését is teljesitik, s csak azon egynehány teendőkre nézve ve szik az ügyvivők közbenjárását igénybe, melyekre nézve ezt a törvény világosan megkívánja. Sok helyen, nevezetesen kisebb városokban az ügyvédek ügyvivői minőséggel is bírnak, s en­nek folytán külön ügyvivőre nem szorulnak. Belgiumban is szükségét érezték a polgári peres eljárás reformjának, s a ministcrium már 18G9. évben előterjesztette a kamaráknak reformjavaslatát. Ezen javaslat a franczia perben dívó Írásbeli előkészítő eljárást mellőzi — mi az ügyvivöség megszüntetését vonja maga után — a délibéré eljárást és az írásbeli eljárást a biróságrendelte előadó előtt elejti. Az idézés, melyet a végrehajtó szerkeszt, a franczia perben előforduló felperesi zárinditvány helyét foglalja el, s ehhez képeit — mint

Next

/
Thumbnails
Contents