Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 2. szám - A szóbeli tárgyalás előkészitése a polgári perben

alatt köteles az ellenféllel közölni. Ezen iratok a felek kölcsönös informatiójára szolgálnak s a bíróság minden hozzájárulása nélkül cseréltetnek ki. Ez csak annyiban vesz ezen iratokról tudomást, mennyiben az ellenbeszéd és válaszért járó dijakat állapítja meg. A feleknek szabadságában áll ezeknél több periratot váltani, a határidőket meghosszabbítani, mindezekkel a biróság nem törődik. Különben ezen periratoknak semmi gyakorlati fontosságuk nincs, sőt mint a franczia irók egyhangúlag constatálják, el sem olvastatnak és rendszerint közvetlenül a per befejezése előtt szerkesztetnek, azon czélból, hogy utánuk a költségeket fel lehessen számolni. Az iratváltásra vonatkozó törvényes határozatok csak annyi befolyást gyakorolnak a per folyamára, hogy a törvényszabta határidők lételte előtt az ügy a biróság előtt nem tárgyalható. A megjelenési idő leteltével, vagy ha ügyvivő rendeltetett ki, az iratváltásra kiszabott határidő leteltével a felek mindegyikének szabadságában áll az ügy tárgyalását a bíróságnál az által kérelmezni, hogy az ügyet a törvényszék jegyzékébe bevezetteti. Az üles előtt, melyben az ügy tárgyalás alá kerül, s melyre a szorgalmazó fél ellenfelét meghivatja, az ügyvivők kötelesek indokolt zárinditványaikat (conclusions) Írásban egymással közölni és a törvényszéki jegyzőnek átadni. A gyakorlat szerint e zárinditványok sommás ügyekben is, melyekben iratváltásnak helye nincsen, elöterjesztendök. Nem szorítkoznak pusztán kérelmekre és indítványokra, melyeket a felek a per vezetése és eldöntése iránt tesznek, hanem a tényállás vázlatát is magukba foglalják. A zárinditványok a dolog természete szerint az ügy elbírálásánál nagyon fontos szerepet játszanak. Makacsság esetén a bírói határozat alapjául vétetnek, a birák informatiójára szolgálnak és ha a tárgyalás több ülést vesz igénybe, a birák az ügyállás recapitulatiójára is használják. A felek különben a szóbeli tárgyalás alkalmával ezen zárinditványoktól el is térhetnek. A gyakorlat azonban mutatja, hogy jogosítványukat csak ritkán s csak akkor veszik igénybe, ha a változást az ellenfél előadása folytán kell tenni. A franczia perben, melyben a perrendtartás egész alkata és a bizonyítékok szabad méltatása a bírákat a legszélesebb diseretionalis hatalommal ruházza fel, nagyon tartózkodnak az ügyvédek oly eljárástól, mely a bírákban ügyük igazságos volta iránt gyanút ébreszthetne. Óvakodnak tehát a tényállást ma igy, holnap máskép előadni, merő tagadásokat összehalmozni, szóval az ügy zavarására a nálunk annyira elterjedt fogásokat használni. A dolog természetéből folyik, hogy a felek nemcsak zárindítványaikban, hanem a szóbeli tárgyalások alkalmával is, ha valamit állítanak, annak beigazolására szolgáló körülményekre és bizonyító eszközökre is hivatkoznak ; mert mindegyik félnek érdekében áll a birót saját ügyének igazságossá-