Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/6 / 4. szám - A vagyon elleni büntettek és vétségek. A m. btkv. javaslatának 26-37. fejezetei

A VAGYON ELLENI BŰNTETTEK ÉS VÉTSÉGEK. (A m. btkv. javaslatának 26.-37. fejezetei.) CsEMEGI KÁROLY-tÓl. I. Bevezetés. A vagyoni büntettek és vétségek osztályozása. A büntettek és vétségek külön csoportjai közt alig van egy, mely annyi és annyira bonyolódott kérdésnek felemlitését, annyi elem tisztázását, s annyi controversia elintézését tenné szükségessé, mint a vagyon elleni büntettek és vétségek. Sajátságos és fölötte szomoritó tény, hogy épen ezen cselekmények körül, melyek a bűnvádi törvénykezés tárgyainak legnagyobb részét képezik, merül fel a legtöbb kétely, uralkodik a legtöbb eltérés, s nyomulnak előtérbe a legintrikáltabb viták, melyeket ma sem intézett el a tudomány, s melyekre nézve a legváltozatosabb, sőt a legellenkezöbb eszméket látunk felmerülni a literaturában, érvényre emelve a büntető törvényekben, s melyek iránt a legelörehaladottabb országok joggyakorlata mai napig is ingadozást, s nem ritkán egy és ugyanazon legfelsőbb bíróság határozatai éles ellenmondásokat tüntetnek elénk. A tudománynak ezen matéria körüli nem örvendetes állását tükrözi vissza az 1859. évi olasz büntető törvénykönyv, mely a lopás ismérveinek meghatározását egyedül azon okból mellőzte, mert az addig ismert meghatározások bizonytalanságra és kételyre vezettek. Az, ki szakszerüleg nem foglalkozik a büntető jogtudománynyal, alig képes felfogni, hogy azon kérdés: mi a lopás? s mik annak szellemi és anyagi constitutiv elemei? ma sincs vitán kivül helyezve. Midőn a legújabb olasz törvényjavaslat első szövege elkészülvén, bírálat tárgyává tétetett: egy törvényszék a lopás meghatározását, az említett oknál fogva, egészen kihagyatni kívánta. A törvény-előkészítő bizottság nem járult ugyan ezen indítványhoz, de ezt azon szerény érvvel indokolta: MAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1876. VI. Í5