Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - A bírósági szervezet kérdéseiről

^( A BÍRÓSÁGI SZERVEZET KÉRDÉSEIRŐL. DR. LÖW TÓBIÁS, kir. főügyészi helyettestől. Bordereaux a polgári perrendtartás reformjáról irt kitűnő munkájában*) fáradságot vesz magának a birósági szervezet kérdéseit felsorolni, és bárha csak a legfőbb kérdésekre kiván szorítkozni, sorozata fárasztóan hosszadalmas; benne találjuk a következő kérdéseket: „Mily szervezet képesiti a bíróságot leginkább feladatának teljesítésére ? — Mily feltételek biztosítják leginkább a bírónak képesítését és függetlenségét ? — Mily körülmények vétessenek számba a birósági területek geográfiai felosztásában ? — Mindennemű ügy egy bíróságra bizassék vagy külön polgári, kereskedelmi, fenyítő bíróságok szervezessenek? Külön bíróságok a jelentékeny és a jelentéktelen perek számára? — Felebbezésnek legyen-e helye és hány fokban? — Egyes birák vagy kollégiumok képesebbek az igazságnak helyesebb kiszolgáltatására? — Állandó elnöke legyen-e minden bíróságnak vagy sorban váltakozzanak-e a birák az elnökségben ? — A ténybeli és jogi kérdés ugyanazon biróra nézve legyen-e ruházva vagy polgári ügyekben se legyen az esküdtszék kizárva? — Mily vizsgálatokra köteleztessenek a birák? — Kire ruháztassák a birák kinevezése ? — Az előléptetés állandó szabályokhoz legyen-e kötve? Mily előnye és hátránya volna annak, ha az előléptétés magára a bíróságra bízatnék" ? stb. stb. A sok közül e néhányat kaptuk ki Bordereaux sorozatából; de ha még e kevés között is nehezen esik az eligazodás, annál kevésbé szolgál a kérdések szertelen halmaza arra, hogy az áttekintést megkönnyítse. Pedig nem elég a töredékes részleteket ismerni ; mert haszna belőle elménknek, ennek utján az életnek csak ugy van, ha e részletekből meg tudjuk találni az egész felett uralkodó gondolatokat. *) Bordereaux, Philosophic de la procedure civile 121 —126 1MAGVAK IGAZSÁGÜGY. 187C. V. 1