Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A cselekvéseknek befolyása idegen jogkörre. [1. r.]

10 jainkban csaknem mindezeknek ellenkezője található az élet­ben: az akaratnyitvánulások, kevés esettől eltekintve, tetszés szerinti alakban" személyesen vagy közvetítő közeg, hirnök, levél, sürgöny utján kijelentve, számtalan jognak és kötelezett­ségnek akkora mozgékonysága, hogy valamely tárgyhoz, jog­viszonyhoz vannak fűzve, és ezzel együtt uj meg uj alanyra mehetnek át (1. felmutatóra szóló kötvények). Annyi vívmány után mindezeknek kiegészítéséül szükségkép le kellett dönteni azon sorompókat, melyeket a régi felfogás mások cselekvényei nek jogviszonyainkra való behatása ellen, idegeneknek ügyeink­ben való közreműködése ellen állított volt. d) A magasztos eszmék, melyeknek valósítása az ember élet-czélját képezi, saját képességének gyarlósága korán arra bír­ták, hogy széjjel nézzen oly eszközök után, melyek által gyenge tehetségeit fokozhassa: azért már az első lépések után, melye­ket a tökélv eszményképéhez vezető utqn tett, munka-eszkö­zöket, szerszámokat látunk kezében. És ezen törekvésében mennyire vitte öt leleményes esze annyi hosszú század fo­lyamában : szemét felfegyverzi, és alig sejtett távolságra lát el, gyarló hangját harangok zúgásával, ágyuk dördülésével pótolja, békóba szorítja a gőzt és kezével száz kart tud mozgatni és irányozni, lábának gyorsaságát a gőzös tizszerezi, a villanyos szikra gondolatát egy pillanat alatt sok mértföldnyi távolságra elviszi, a mit tolla hosszú szókban nagy fáradsággal a papírra rajzol, azt mozgó betűk által rövid idő alatt sok ezer példány­ban a világ tulajdonává teheti. így az ember minden téren kiegészíti, sokszorozza erejét, cselekvési képességét. Hogy azonban ezen fáradozása meddő ne maradjon, mul­hatlanul szükséges, hogy a mit a közönséges életben megkez­dett, azt a jogi életben folytathassa, azaz, hogy cselekvési ké­pességét ennek országában is hatványozhassa; ehhez azonban csak egy ut vezet, t. i. azon elvnek elismerése, hogy bizonyos feltételek alatt idegen tevékenység is gyakorolhasson jogi vi­szonyainkra alakító befolyást. J) e) Nálunk végre azon etnikai tekintet is elesik2), mely a rómaiak egész világnézletén alapulva, náluk ezen elvnek teljes elismerése elébe mindvégig leküzdhetlen akadályokat gör­dített. Már rég elszoktunk a gondolattól, hogy az egvedet magános tölgyfának tekintsük, melynek feladata magában da­czolni a viharok dühével; távol van azért tőlünk a szándék elfőj tani az emberben a férfias Öntudatot, önbizalmat, de azt is ') L. erre nézve Savigny nyilatkozatát System HL. k., 90. 1. „durch die Stellvertretung (mely mint alant látjuk, a jogi közreműködés egvik neme) werden die juristischen Organe eines .leden gleichsam verviel­faltigt". 2) Ez iránt 1. Lahand „Zeitschrift fiir das gesammte Handels­rechf, X-ik k., 180. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents