Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A cselekvéseknek befolyása idegen jogkörre. [1. r.]

9 ridegségében soha sem alkalmazhatták, bár az élet szükségletei elöl szemüket soha el nem zárták, ezeket inkáb mellékutakon törekedtek kielégíteni, elvi engedményeket ellenben csak lassan és vontatva tettek, ugy hogy legalább a kötelmi jog terén mind végig a régi álláspontot megtartották. Százados küzdelmek az ellenkező nézetet juttatták diadalra a világban, és a tudomány megállapította, a gyakorlat szentesitette azon választ, melyet a felvetett kérdésre napjainkban a laikus is mint magától értetődőt ad. Hogy a római felfogással oly gyökeresen szakítottunk, arra leginkább a következő tekintetek bírtak: a) Nincsenek rabszolgáink, kik — mint Rómában — szerző gépek gyanánt szolgáljanak, a családtagok vagyonjogi viszonya a családföhez szinte csaknem tökéletes ellentéte annak, mi a régi Rómában volt; ezzel elesett egy fontos momentum, mely önálló személyek jogi közreműködését nélkülözhetővé tenné, vagy azt, hogy ily személyek tetteinek közvetlen befolyás jogviszonyainkra nem tulajdoníttatnék, legalább kevésbé éreztetné velünk. b) Az óriási fejlettséget, melyben ma az ipart és kereskedelmet, a tudományokat és művészeteket látjuk, okvetlenül minden térre kiható legnagyobb mérvű munkafelosztásnak kellett megelőznie. Ezen munkafelosztás azonban, mely önmagától beállott, mihelyt átalános előfeltételei — az érdekközösség tudatának meghonosulása lehető tág körökben, rendszeretet, jogbiztonság stb. — meg voltak teremtve, az egyedek jogviszonyai közt szükségkép a képzelhető legsűrűbb érintkezést és kölcsönhatást idézte elő. c) Ehhez járul, hogy a forgalom napjainkban nem egyes vidékek vagy országok határai közé szorul, hanem az egész ismert világra kiterjed, az összes mivelt nemzeteknek, terményeik kölcsönös kicserélését mindenfelé, a szükség és bőség közt az egyensúly föntartását, illetőleg helyreállítását lehetővé teszi. Ily állapotnak természetes folyománya, hogy együvé tartozó egyes érdektársak néha a föld két ellenkező végén laknak, hogy szerény állású kereskedőnek is száz különböző helyen vannak összeköttetései, van szüksége érdekeinek képviseltetéséröl gondoskodni, ugyan annyi helyen kell jogügyleteket létesítenie, és pedig ugy, hogy a forgalom rohamos gyorsasága folytán ezek többnyire halogatást nem tűrnek. Ily viszonyoknak másik szükségképi folyománya, hogy a forgalomnak rég le kellett ráznia magáról mindazon békókat, melyek mozdulatait megnehezítették, folyását lassúvá tették volt. Ezek közül idő folytán különösen terheseknek bizonyultak: az ünnepélyes nyilatkozatok és jelképes cselekvények, a felek személyes jelenléte, mint jogügyletek érvényes létesülésének megannyi kellékei, a kötelmeknek feltétlen kötöttsége eredeti alanyukhoz stb. Nap-