Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A magyar büntetőtörvénykönyv javaslata és a "Jogt. Közl." kritikája

69 Tudományos vitában politikai szenvedélyekre apellálni, oly eljárás, melynek jellemzése az irodalmi hang méltóságával meg nem kísérthető. D. S. még ettől sem irtózik, a magyar büntetőtörvénykönyvi javaslatot akkép jellemezvén, hogy osztrákabb az osztráknál. D. S. könnyen meggyőződhetett volna: hogy ha az igazság mellett akar maradni, ez állítását nem szabad koczkáztatnia. Az ausztriai javaslat a következő kitételeket használja az ausztriai és Magyarország közötti viszony tekintetében : 1. „Als Inland im Sinne dieses Gesetzes ist das Gebiet anzusehen, für welche dasselbe erlassen ist" (3. §.). — 2. Oesterr.ungar. Monarchie (4. §.). — 3. Lander, für welche dieses Gesetz erlassen und Lander der ungar. Krone (6. §.) — 4. Verfassung der österr.-ungarischen Monarchie, Gebiet der Monarchie oder ein Theil derselben (89. §.). - 5. K. k. Streitkráfte (93. §.). A magyar b. törvényhozás e tekintetben a következő kitételeket használja: 1. „A monarchia másik államának honosai külfödieknek tekintetnek (6. §.). % Magyar állam alkotmánya; a magyar államot képező országok közt, vagy a magyar állam és az osztrák-magyar monarchia másik állama közti kapcsolat (126. §.). 3. Osztrák magyar haderő, osztrák-magyar fegyveres erő. — Magyar állam vagy az osztrák-magyar monarchia területe." Hasonlítsuk össze e kitételeket. A magyar javaslat kimondja, hogy a monarchia másik államainak honosai külföldieknek tekintetnek: az ausztriai javaslat csak azt szabja meg, mi tekintetik belföldnek: e szerint Magyarországra nem azért nem hat ki a törvény, mert külön államot képez, hanem, mert számára a törvény nem promulgáltatott. A reichsrath bizottsága annak idejében egyenesen kimondta, hogy fájdalmasan veszi, hogy Magyarországot külön államnak kellene tekintenie és azért fogadta el a mostani formulázás. Az ausztriai javaslat tehát e tekintetben a centralistikus álláspontot foglalja el, mig a magyar javaslat a dualismus alapján áll. Az ausztriai javaslat szerint létezik „az osztrák-magyar monarchiának alkotmánya"; a magyar javaslat ismeri a magyar állam alkotmányát, de nem az osztrákmagyar monarchia alkotmányát. íme az ausztriai javaslat centralistikus vclleitásból indul ki, a magyar a dualismus alkotmányos felfogását tartja szem előtt! Az ausztriai javaslat e kitételt használja: Gebiet der Monarchie oder ein Theil desselben. Ebben ismét a centralistikus felfogás nyilvánul: a monarchia területével szemben áll „ein Theil desselben", az „ein Theil desselben" alatt egyaránt értvén az örökös tartományok egyikét, vagy Magyarországot. A magyar javaslat ezen centralistikus kifejezés helyett használja a következő kitételeket: „a magyar államot képező országok".