Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A magyar büntetőtörvénykönyv javaslata és a "Jogt. Közl." kritikája

70 „a magyar állam vagy az osztrák-magyar monarchia területe". Ezekben ismét a dualismus nyer határozottan, világosan kifejezést. Végre az ausztriai javaslatnak „k. k. Streitkraite" helyett a magyar javaslat „osztrák magyar haderő" kitételt használja; mely utóbbi ismét a dualistikus rendezkedést tünteti fel. Hogyan nevezhette tehát D. S. a magyar javaslatot az osztráknál osztrákabbnak, mikor az utóbbi nem tud kibontakozni a centralistikus velleitásokból, mig a magyar a dualismusnak minden lépten nyomon világos kifejezést ad ? mikor a magyar javaslat annyira határozott és gondos e tekintetben, hogy még az esetben sem mehetne tovább, ha Magyarország és Ausztria között a tiszta personal uniónál egyéb kapocs nem léteznék ? E kérdésre könnyű a felelet, ha D. S. polémiájának modorát szem előtt tartjuk, azon modort, melyre nézve nincs kétségünk, hogy a külföld tudományos körei mikép Ítélnék meg. D. S. jellemzett modorával más irányba akarván a vitát terelni, legújabban Wahlberg egy levelét közli a felségsértés kísérletéről. A levélnek csak azon része vonatkozik a ,,J. K." és a „Magyar Igazságügy" között folyt vitára, melyet fentebb már idéztünk. Ebben Wahlberg ráolvasta D. S. fejére : „Schon der Versuch wird mit der Strafe des vollendeten Verbrechens des Hochverraths bedroht". A levél többi tartalma nem vonatkozik az eddigi vitára. Ez azonban nem fog bennünket visszatartani a levél többi tartalmára vonatkozólag is véleményünket kifejteni. Miután azonban e végből a felségsértés bűntettének kérdéseit is bonczolatunk körébe kell vonni, ezt legközelebbi füzetünk számára kell fentartani. Igen jó lesz azonban, ha D. S. ur már előre informáltatja magát Wahlberg tanár által, s ha különösen a következő kérdéseket intézi hozzá: Igaz-e, hogy azon 40 év alatt, mióta egyes kísérleti cselekményeknek a felségsértést megállapító kísérlet fogalmából való kiszorítása felmerült: sem a tudósok, sem a bírák nem tudták meghatározni, hogy hol végződik a befoglaltak, és hol kezdődik a kizártak határa ? Igaz-e, hogy Oppenhofan. b. törvénykv.-ben akisérietet, úgy mint az az átalános részben megállapittatott, a felségsértés tényálladékát megállapító cselekmények között befoglaltnak tartja ? Igaz-e, hogy Schwarze mást állit mint John, hogy Goldammer anyaggyüjteményében a kérdés másként oldatik meg, mint ezt akár Schwarze, akár John teszik? mig a legfőbb ítélőszék megállapítása mindezekkel ellentétben van? Es végre kérdezze meg Wahlberg urat: Igaz-e, hogy a most megnevezettek valamennyien egyetértenek abban: hogy a korlátozás a felséggyilkolásra és