Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)
1875/3 / 1. szám - A magyar büntetőtörvénykönyv javaslata és a "Jogt. Közl." kritikája
67 mit einem System gebrochen worden, welches in der Beurtheilung des verbrecherischen Willens die aussere That fast untergehen lásst." Erre a „Magyar Igazságügy" következőkép válaszolt: „Ezen idézet ismét arra mutat, hogy D. S. ur azt hiszi, hogy az ausztriai javaslat a felségsértés kísérletét is a kísérletről szóló átalános szabály szerint bünteti. Nem ugy D. ur! Ezen idézet nem támogatja Önnek állítását. Igenis elhagyta Glaser a rendszert, mely egyenlően bünteti a kisérletet a bevégzett bűntettel, elhagyta egyébiránt e rendszert, mint rendszert a kor, a tudomány és az igazság szelleme is: csupán a franczia és az ausztriai büntető törvénykönyvek képeznek még e tekintetben kivételt, máshol mindenütt kiküszöböltetett e rendszer; de fentartatott mindenütt és nem is mellőzhető, mint kivétel, az állam elleni merényletekre nézve De nem találja-e meglepőnek D. S. ur, hogy Glaser elhag}'ván a kísérlet büntetésének azon rendszerét, melyet Ön is rossznak talált, ezen eljárás egyik kitűnő tudós által a javaslat fénypontja gyanánt dicsőíttetik: mig ellenben a magyar javaslat által ugyanazon rendszer még Glaser javaslata előtt hagyatván el és a kísérletre nézve határozványai csak nem mindenben ugyanazon megállapodásokat tartalmazván: ez Ön által botrányos kirívó ellentmondásnak állíttatik! A két javaslat között e tekintetben nincs különbség: nem gondolja-e D. S. ur, hogy a különbség a két biráló között lehet?" Világos, hogy Mayer tanárnak D. S. által idézett szavai kizárólag a kísérlet átalános tanára vonatkozott, mert másra nem is vonatkozhatott; világos továbbá, hogy a „Magy. Igazságügy" czikkirója, midőn azt mondja, hogy „e tekintetben" a magyar és ausztriai javaslat között nincs különbség, ismét csak a kísérlet átalános tanát tartotta szem előtt. D. S. ezen világos értelmet elcsavarja és ugy tesz, mintha a „Magy. Igazságügy" czikkirója azt állította volna, hogy a magyar és az ausztriai javaslat között a felségsértés büntetésére nézve nem volna különbség. D. S. a felségsértésröl szólva, egy oly tételt idéz, mely nem arra, hanem a kísérlet átalános tanára vonatkozik. A „Magyar Igazságügy" figyelmezteti ezen nevetséges lapsusra, megmagyarázza neki, hogy hiszen az idézett tétel nem a felségsértésröl, hanem a kísérlet átalános tanáról szól, melyre nézve a magyar és ausztriai javaslat között nincs különbség és most D. S. ugy tesz, mintha a „Magyar Igazságügy" az idézett szavakat a felségsértésre értette volna. Valóban ismét nem lehet kétségünk, mikép Ítélnék meg a ^külföld tudományos körei az ily manoevret. Igen is van különbség a felségsértés bűntettét, illetőleg a magyar és az ausztriai javaslatok között; az első különbség mindjárt az : hogy a magyar szerint csak a király meggyilkolása és ennek kísérlete büntettetik halállal; mig az ausztriai szerint 5*