Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)
1875/3 / 1. szám - A képviselőház jogügyi bizottságának tárgyalásai. A törvénykezési rendtartás módosítása
59 magyar nyelv suprematiája erkölcsi fölénynyel, helyes kulturintézményekkel tartható fent, s épen e szempontból is, a justitia terén is a cultura igényeinek eleget kell tenni. Régi meggyőződését ma is fentartja, gyökeres reformot akar, ellene van minden toldás és foldozásnak, mely a bajokat nem szünteti meg, hanem fentartja vagy újakat teremt. A semmitőszékre nézve megjegyzi, hogy az mint a magyar királyi curia egyik osztálya azon szándékkal lett behozva, hogy a szóbeliségen alapuló végleges perrend életbe léptetésekor a curia két osztálya egyesittessék. Addig mig a gyökeres reform a végleges perrendtartást létesiti, a felsőbb bíróságokat érintetlenül kívánja hagyatni. A főbb mozzanataiban vázolt ezen érdekes vita után a kérdés szavazással döntetett cl. Azon első kérdésre, hogy Hodossy Imre indítványának szellemében a javaslat el nem fogadásával a miniszter a szóbeliség és közvetlenség elveire alapitott uj törvénykezési rendtartás és a bagatell ügyeket tárgyazó eljárás iránti törvényjavaslatok beadására utasittassék-e vagy nem, a bizottság tulnyomó többsége — Hodossy, Matolay, Lázár és Horváth Boldizsár kivételével a bizottság többi 11 tagja — nem-mel szavazott. Ezután az előadó fentebb javaslatai közöl: az I. pont alatti egyhangulag, a II-ik pont alatti 12 szavazattal 3 ellenében elfogadtatott; a III-ik pontra nézve, miután az lényegében a törvényjavaslattal nem ellenkezik, a szavazás mellőztetett; s a törvényjavaslatnak ezen elveknek megfelelően a miniszterrel egyetértőleg leendő átdolgozásával az előadó bizatott meg.