Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A képviselőház jogügyi bizottságának tárgyalásai. A törvénykezési rendtartás módosítása

56 fokozatosan mint Poroszországban a szóbeli eljárást léptették életbe ; s felemlíti hogy Hannoverában a szóbeliség behozatala után 4 évvel az igazságügyminiszter azon kérdésére, váljon ezen uj eljárás nem a gyorsaság vagy alaposság rovására történik-e? a megkérdezett törvényszéki elnökök kivétel nélkül a szóbeliségnek kedvező választ adtak. Hogy a tényállás hü elötüntetésére mennyivel biztosabb alapot nyújt a szóbeliség és közvetlenség, mint az Írásbeliséggel kapcsolatos referadalis rendszer, annak fényes bizonyságául szolgál a nálunk kiirthatlan informationalis hajlam. Mi más ez mint annak tudata, hogy a védelemnek irásba kifejtése elegendő garantiát nem nyújt, hanem e mellett a szavazó bírákat szóbelileg és közvetlenül informálni szükségesnek mutatkozik. Azon ellenvetés ellenébe, hogy javaslata a jobb eljárást az apróbb, a rosszabb eljárást a fontosabb ügyekre kívánja alkalmazni, megemlíti, hogy ezen beosztásról az ügyek nem mint apróbbak és fontosabbak, hanem mint egyszerűbbek és bonyodalmasabbak jöhetnek figyelembe ; hogy javaslata a szóbeliségnek bizonyára helyesebb fokozatos életbe léptetése lenne, mint volt annak idejében a külön semmitöszék behozatala; és hogy a megrovott osztályozást nem ő kezdeményezte, hanem azt a törvényben és javaslatban feltalálva, csupán azt indítványozta, hogy ha a sommás ügyekben az első-birói eljárás a szóbeliség és közvetlenség elvére van fektetve, terjesztessék ez ki a másodbiróságra is. Ha mindezek daczára előadó ezen javaslatától ezúttal eláll, s a sommás eljárás bajain ideiglenesen az előterjesztésében már érintett másik módon kiván segíteni: teszi ezt azért, mert azon intés, hogy ne csak jogászok, hanem hazafiak is legyünk, hatott reá, mert pénzügyi tekinteteinket számításba veszi, s bár azt hiszi, hogy a rendszerváltozásnak az életbe átmenetele után a költségek legalább jelentékenyen szaporodni nem fognak, el kell ismernie, miként a rendszer életbe léptetése nem jelentéktelen költségtöbbletet fogna eredményezni; s a bizottság kebelében kifejtettek után ezen reformeszmét ezúttal keresztül vihetönek nem tekintvén, az ahoz való ragaszkodással nem akarja kétessé tenni azon nagyhorderejű javításokat, melyeket a jogorvoslati rendszer átalakitásától, s a bagatell eljárás szabályozásától vár. A most csak ideiglenesen elejtett eszme, melynek fentartása nagyobb előmunkálatokat tett volna szükségessé, tehát ezen országgyűlés folyama alatt különben is aligha lett volna érvényre emelhető, fent marad a jövőnek; s egyúttal lehetővé tétetik, hogy a bizottság nagy többségének egyebekben nem ellentétes nézete, még ez ülésszak folyama alatt érvényt szerezzen magának. Örömmel constatálja, hogy a jogorvoslati rendszerre vonatkozó javaslata, melynek elfogadásától a törvénykezési rend-