Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A képviselőház jogügyi bizottságának tárgyalásai. A törvénykezési rendtartás módosítása

55 ban beterjesztett német javaslatra, kiemelvén ennek 116-ik §-át, mely szerint még ott is, a hol az Írásbeli előkészítő periratok beadását rendeli a javaslat, hozzá teszi, hogy e szabály meg nem tartása az ügyre nézve joghátrányokat nem von maga után. Hangsúlyozza, hogy 1867 óta reformeszméket tűztünk zászlóinkra, de útközben akadályokba ütközvén, a körülményekkel megalkodtunk, s eredményre nem vezető félrendszabályokat léptettünk életbe. O e hibát constatálva, nem visszamenni, hanem a reformeszméket teljesen keresztül vinni akarja, s épen ezért a teljes gyökeres javítást tárgyazó indítványához ragaszkodik. Előadó Teleszky István az előterjesztése folytán kifejtett vitának azon üdvös hatását látja, hogy a nézetek tisztázását eredményezte, s a föelvekre nézve a többség megállapodásra jő; a mi nélkül biztosan tovább haladni nem lehetett volna. Kötelességének ismeri kijelenteni miként ő törvénykezési rendtartásunk hiányait nem recriminatió miatt ecsetelte élénk színekkel; mert meg van győződve, hogy mindazokat, a kik az alkotásba közvetve vagy közvetlenül befolytak, a legjobb szándok vezérelte, hanem tette ezt azért, hogy a felismert hibák javításának szükségét kellően indokolja. A jogászgyülés, melynek kétségtelenül meg van azon érdeme, hogy jogirodalmunknak, s a jogtudomány behatóbb tanulmányozásának lendületet adott, a szóbeliség és közvetlenség mellett egyhangúlag, de nem minden vita nélkül nyilatkozott: s ezt a történtek mentegetésére felhozni annál kevésbbé lehet, mivel akkor, midőn e nyilatkozat történt, a Horváth Lajos által idézett, s a szóbeliség és közvetlenség elvein alapuló perrend előadói tervezete már el volt készítve. A mi előterjesztésében foglalt javaslatait illeti, ő a szóbeliség és közvetlenség ellen felhozottak által elvi álláspontjában megingatva nem lett; az előfeltételek hiányából adott viszonyainkból, a nemzetiségi kérdésből és a pénzügyi szempontból felhozott ellenvetéseket röviden megezáfolva, utal a szóbeliségnek azon előnyeire, melyek még a vita folyamában kellően méltányolva nem lettek ; kiemeli, hogy mig a merev eventual-maximán alapuló Írásbeli eljárás mellett az ügyvédek oda vannak utalva, miszerint külön alapokon nyugvó kifogásaikat, hihetőleg meg sem tagadandó ténykörülményekre vonatkozó mindennemű bizonyítékaikat és cllenbizonyitékaikat cumulative terjesszék elő, addig a szóbeli eljárásnál a vitapontok elkülönített tárgyalása és eldöntése, a bizonyítékok utólagozása, a felebbezésnél uj bizonyítékok érvényesithetése a pereljárást jelentékenyen egyszerűsíti. Utal arra, hogy a szóbeliség és közvetlenség a gyakorlatban, ugy szólván, leszorította már a szóbeliséget; utal Németországra, hol a merev írásbeli eljárás helyébe vagy egyszerre, mint Hannoverben, vagy