Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A képviselőház jogügyi bizottságának tárgyalásai. A törvénykezési rendtartás módosítása

54 hogy a szóbeliség és közvetlenség az igazságszolgáltatást 50%-el fogná drágábbá tenni; ö bár elismeri, hogy a nemzetiségek mindig meglesznek, hiszi, hogy a mostani nemzetiségi ingerültség meg fog szűnni; s akkor a szóbeliség életbeléptetése inkább megkísérthető. A szóbeliség és közvetlenség elvein alapuló perrendtartásnak 1871-ik évben megjelent előadói tervezetét ismeri; de inkább akar a mostaninál megmaradni. Elfogadja tárgyalási alapul a javaslatot, kijelenti azonban, hogy abból sokat kiván elhagyni. Eötvös Károly nem járulhat a szóbeliség és közvetlenség elfogadásához, ennek előfeltételei nálunk hiányoznak, a praeventiv justitia, rendezetlen bírósági szervezetünk sem megfelelő. Felhozza Bajorország példáját, hol minden 5 • mértföldre esik egy járásbíróság. Vélekedése szerint a szóbeliség behozatala az igazságszolgáltatási kiadásokat megkettőztetné; ennélfogva előadó e tárgybeli javaslatát nem osztja, de nem járulhat a miniszteri javaslathoz sem; saját tapasztalatából merített eclatans gyakorlati példát hoz fel arra, miszerint az első biró a döntő védelmet nem vette be a jegyzőkönyvbe. A jogorvoslati rendszer átalakítása a külön semmitöszék meg szüntetése tekintetében az előadó javaslatait magáévá teszi; helyesnek tartja a bagatell ügyeknek a közigazgatási hatóságokra bízását, ide sorolná az administrativ contentiosus ügyeket, a becsületsértési ügyeket, a vadászati kihágásokat, sőt a birtokháboritási ügyeket is, de a tisztán követelési ügyeket nem. Horánszky Nándor ismételve kijelenti, miként az ö nézete a jelzett lényeges pont kivételével nem tér el az előadóétól. Sommás ügyekben a facultativ jegyzőkönyvi eljárást behozatni, rendes perekben a pertári eljárást megtartatni, a bagatell ügyeket a közigazgatási hatóságokhoz utasíttatni, a semmitőszéket eltöröltetni, a jogorvoslati rendszert átalakíttatni kívánja. Ezek által lehet a bajokon segíteni; s mindez, a mit, ugy látszik, a többség hajlandó is elfogadni, mélyen vágván bele a törvénybe, tüzetes revisiot tesz szükségessé. Részéről azonban szívesen hozzájárul ahoz, hogy ezen elvek alapján az uj javaslat kidolgozására az előadó bizassék meg. Hodossy Imre ismételve felszóllal, hogy a szóbeliség és közvetlenség előnyeit kimutassa, s a felhozott ellenérvekre válaszoljon. Kiemeli, hogy a szóbeliség és közvetlenségre alapított eljárás az igazság kiderítésének sokkal biztosabb alapját képezi, mint az eventual-maxima által külterjedelem tekintetében egészen korlátlan Írásbeli védelem, melynél a felek minden esetlegességre elkészülve annyit irnak, a mennyit nekik tetszik; és a biró az Írásba foglalt védelemre van utalva, holott a szóbeli eljárásnál irányt adhat, kellő mederbe szoríthatja a védelmet. Annak ellenébe, hogy a szóbeliség pártolói is kezdenek az Írásbeliséghez visszatérni, hivatkozik a legujab-