Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A képviselőház jogügyi bizottságának tárgyalásai. A törvénykezési rendtartás módosítása

52 vánná alkalmaztatni. A bűnvádi eljárás ijesztő példa gyanánt való felhozatala nem hatott reá ; szerencsének tartja, hogy az e tárgybeli javaslatból törvény nem lett. A nemzeti kérdést mumusnak tekinti, mely minden reform helyes behozatala ellenében előtérbe állíttatik. A nemzetiségi törvényben van a baj, azon kell segítenünk; nem pedig a kísértettől visszarettenve, a korszerű reformtörekvések terét odahagynunk. Kisszerüségnek, kishitüségnek tartaná, ha államunk magyarságát a nem magyar ajkú polgárok és a bíróságok közötti szóbeli érintkezéstől fél tenök; mindezek alapján az előadó véleményéhez csatlakozik. Tószt Gyula nem kiván a szóbeliség és közvetlenség rendszere felé haladni, sőt ellenkezőleg a jogügyi bizottság feladatának azt tekintené, hogy a törvényhozásban nyilvánult irány megváltoztatására hasson. A sommás ügyekben a mostani eljárást .tartaná meg, azon változtatással, hogy kölcsönös beleegyezés esetében jegyzőkönyvi eljárás legyen. A semmitőszék eltörlését a felebbviteli rendszer megváltoztatását szükségesnek véli; ez azonban a törvényjavaslat keretén belül is eszközölhető, miért is azt részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Boncs Döme: A sommás ügyekben a szóbeliség és közvetlenség elvének alkalmazása mellett szól. Az 1848. előtti sommás eljárás részben ezen alapra volt fektetve, a népben gyökeret vert; s az e terén azóta történt alkotások jobbat felmutatni nem tudtak, tehát ez fejlesztendő, s ennek a nemzetiségi kérdés nem gördit akadályokat elébe. Pénzügyi szempontból is kívánatosnak, tartja a változtatást, mert a kir. tábla polgári ügyeinek körülbelül 2/s-ad része elesnék; és az egyesbiróságok hatáskörének kiterjesztése mellett a törvényszéki teendők anynyira kevesbednének, hogy a mostani személyzet a felebbezett sommás ügyek felülbirálatát egy külön tanács alakításával is elvégezhetné. A bagatell-ügyek el fogván esni a járásbirói személyzet szaporítása sem lesz szükséges. A semmitőszék eltörlése és a felebbezési rendszer átalakítása tekintetében is osztja az előadó véleményét. Matuska Péter nem tartja helyesnek, hogy a ministeri javaslat csak a javítások egy kis részére szorítkozik. Ugy a sommás ügyek, mint a jogorvoslati rendszer gyökeres javítást igényel; mind két tekintetben az előadóhoz csatlakozik; s nem hiszi, hogy e javaslatok életbeléptetése költség-szaporulatot igényelne, mert ha a törvényszékek a felebbezett ügyek felülbirálatára hetenkint egy napot fordítanak 10—12 ügyet elintézhetnek. Lázár Ádám pártolja a közvetlenséget és szóbeliséget, ugy a semmitőszéki teendőknek a felebbezési hatóságokhoz utalását. A vásárbiráskodási, mezei rendőri s 50 frtig terjedő kisebb követelések iránti ügyeket és a rendőri kihágásokat a közigazgatási hatósághoz utasitandóknak, — okmányon alapuló perek-