Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A képviselőház jogügyi bizottságának tárgyalásai. A törvénykezési rendtartás módosítása

50 tartás kirívó hiányait kijavítsuk, s e részben vigyünk haza valamit. Horváth Boldizsár azon rövid megjegyzése után, hogy ő nem politikai bátorság hiányából, hanem azért nem hozta be a szóbeliséget, mert az akkori időt arra alkalmatosnak nem találta, Horánszky Nándor emel szót. Csupán egy, de elég fontos kérdésben tér el véleménye az előadótól. Azt hiszi, hogy bajunkon csak ugy segíthetünk, ha elvi fontosságú kérdésekbe vágunk, s ezt a ház határozata mellett is megtehetőnek véli. Azon kérdés, melvben előadó nézetét nem osztja, a szóbeliség és közy.etlenség kérdése. Ezen elvvel egyszer tisztába kell jönni. O nem indul modern theoriák után, hanem a létező viszonyokat felismeri, s e tekintetben a szóbeliség és közvetlenségnek behozatalát nemcsak helytelennek, hanem veszélyesnek tartaná; mert a szóbeliség csak akkor felel meg czéljának, ha a felek saját nyelvökön szólhatnak a biró előtt; tehát a szóbeliség és közvetlenség nálunk nemzetiségi törvényszékeket fogna teremteni. Hogy a szóbeliség és közvetlenség behozható legyen, jogéletünknek más irányba kell fejlődnie; birói és ügyvédi karunknak alkalmasnak kell lenni arra, a mit e rendszer kivan. Eüismeri, hogy a pénzügyi kérdés rendes körülmények között másodrendű; de nem ma, midőn az állam existentiája függ ettől; ezúttal a költségekkel járó újításnak ez is útjában áll. Egyebekben az előadó véleményét osztja, a sommás ügyeket az előadó alternatív véleményéhez képest, a jegyzőkönyvi tárgyalás elveinek megfelelően kívánja szabályoztatni; s mert a javasoltak gyökeres átalakításokat tesznek szükségessé, a törvénykezési rendtartás tüzetes revisióját óhajtja. Hodossy Imre a szóbeliség és közvetlenségnek rendithetlen hive; azt hiszi, hogy bajainkon csak ugy segíthetünk, ha ezen elveken alapuló egészen uj perrendtartást léptetünk életbe, a bagatell ügyeket pedig a közigazgatáshoz teszszük át. 1848 óta az írásbeli rendszer három kísérlete hiúsult meg, a mostani 4-ik sem lesz előzőinél szerencsésebb. Ferdeségnek tekinti, hogy az emberiség a szóbeliség helyett az Írásbeliség terére lépett; mert a tapasztalás azt mutatja, hogy az emberek fontosabb ügyeiket nem Írásban ..közlekedve, hanem szóbeli érintkezéssel szokták elintézni. Örül, hogy a szóbeliség ellenzői érveiket előadták. A politikai vagy nemzetiségi szempontból merített ellenvetést nem tartja döntőnek ; mert a szóbeliség lényege nem követeli, miszerint a fél maga védje ügyét; a/, ügyvédnek pedig a magyar nyelv használata kötelességévé tehető ; esetleg a hol a fél személyes meghallgatása szükséges, tol mács is alkalmazható. A birói és ügyvédi kar csupán a szóbeliség és közvetlenség behozatala által fejlődhetik; tehát ezen ellenvetés sem állhat meg, valamint a pénzügyi szem-