Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)
1875/3 / 1. szám - A képviselőház jogügyi bizottságának tárgyalásai. A törvénykezési rendtartás módosítása
49 kiemeli annak rosz hatását; megemlíti, hogy az ilyen gyökeresebb változtatások az átmeneti korszakban az ügymenetre hátrányos befolyással birnak. Az előadó javaslatai beható tárgyalásokat igényelnek; s az azon irányban átdolgozott törvényjavaslat ezen országgyűlés folyama alatt törvényerőre aligha emelkedhetnék. A bizottság tagjai közül először Horváth Lajos emelt szót. Felemlíti azon körülményeket, melyek között a törvénykezési rendtartás készült; s bár azokat, miket az előadói előterjesztés magában foglal elvileg helyesli s aláírni kész, tényleges viszonyainkat, különösen a megdöbbentő pénzügyi helyzetet figyelembe véve, azokat ezúttal el nem fogadhatja. A mostani törvénykezési rendtartásnak sok hibája van; de a panasz nem annyira a tulajdonképeni perbeli eljárásra, mint inkább a bírósági rendszerre, az illetőségre és a felebbvitelekre vonatkozik. Segíteni kell azon, hogy az apró perek ne kerüljenek a bíróságok elé, s a felebbezések korlátoltassanak. A szóbeliség és közvetlenség rendszerét elvileg helyesnek, de concret viszonyaink közt ki nem vihetőnek tartja. További baj, hogy a vegyes instantia mellőztetett, hogy a mint előadó helyesen kifejtette, a sommás eljárásban az első bíróságnál a szóbeliség, a felsőbb biróságnál az Írásbeliség alkalmaztatott, és hogy az igazságszolgáltatás és közigazgatás a legutolsó végletekig mereven elválasztatott. Ez a tudomány szempontjából helyes lehet, de nálunk nem. E bajok a törvénykezési rendtartás életbeléptetése után csakhamar felismertettek; de mert a szóbeliség és közvetlenség mellett mesterséges közvélemény csináltatott, mert az l-sö jogászgyülés beható tárgyalás nélkül mellette nyilatkozott, a helyett, hogy a hiányok javíttattak volna, egy a szóbeliség és közvetlenség alapelvein nyugvó végleges perrendtartás előkészítése eszközöltetett. Az 1867-iki igazságügyminister a szóbeliség és közvetlenségnek hive ; azért hozta be a semmitőszéket, hogy e rendszernek tért foglaljon; de nem volt elegendő politikai bátorsága e rendszert következetesen életbeléptetni. így függöttünk a két rendszer között; melyen a szóbeliség barátai azért nem akartak ideiglenesen segíteni, mert a perrend roszaságában a szóbeliség elvének akartak támpontot keresni. — A birtokon kívüli felebbezés behozatalát lehetőnek tartja; de a szóbeliség és közvetlenség behozatalát a nemzetiségi törvények és pénzügyi szempontok figyelembe vételével nem tartja kivihetőnek; ez az igazságügyi tárcza költségeit tetemesen nevelné, mi a mostani körülmények között meg nem szavazható. — Ne feledjék az igazságügyi bizottság tagjai, hogy nem csak jogászok, hanem hazafiak is egyszersmind. Sommás ügyekben a jegyzőkönyvi tárgyalást helyesnek tartja; bár a javaslat ellen sok kifogása van, abból sokat mellőzni kíván, elfogadja azt átalános tárgyalás alapjául; mert óhajtja, hogy a perrendMAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1875. I. *
