Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A képviselőház jogügyi bizottságának tárgyalásai. A törvénykezési rendtartás módosítása

rendszer elfogadásával hozzuk be a szóbeliséget és közvetlenséget csak elsőbiróságra, másodbiróságra s egy, nem pedig két legfőbb bíróságra lesz szükségünk; tehát a most egyesítendő legfőbb itélőszéket és semmitőszéket az új perrendtartás igényelte legfőbb bírósággá bármikor átalakíthatjuk. A kifejtettekből kétségtelen, mikint azon keret, melyben a törvényjavaslat mozog, épen a baj föforrásait véve figyelembe, felette szük; és bár a javaslatban foglalt egyéb egyes intézkedések : például az illetékesség kérdései, a sommás perekben a szavatosságot, a kézbesítést, zárlatot, biztosítást, a végrehajtás némely mozzanatát, a mezei rendőri, építkezési és birtokháboritási ügyeket tárgyazók a részletes tárgyalás során szükségesnek mutatkozandó változtatásokkal az ezen szabályok által érdeklett egyes esetekben némi javulást fognak eredményezni, átalánosságban, nagyban és egészben véve a javaslat magánjogi igazságszolgáltatásunkat jobbá nem tenné. Hogy igazságszolgáltatásunk tűrhetővé váljék, elkerülhetlenül szükséges, mikint a sommás eljárás a felebbezési bíróságnál is a szóbeliség és közvetlenség alapelveire fektetve szabályoztassék ; s jogorvoslati rendszerünk gyökeres átalakítása mellett, a külön semmiségi panasz rendszerének teljes mellőzésével, a sommás eljárásban az első birói határozat ellen új bizonyítékok megengedésével és a felebbező ellenfelének csatlakozásával felebbezés, a másodbirósági ítélet ellen pedig az alaki és anyagi jog helyes alkalmazásának felülbirálatára szorított felülvizsgálat; rendes perekben pedig a Il-od és Ill-ad bíróságokhoz való felebbezés, ez azonban ugy engedtessék meg, hogy a felebbezési bíróságok az alaki jog megsértése esetében megsemmisítési hatáskörrel is bírjanak. Ezen jogorvoslatokhoz járulna még a per folyamában hozott azon végzések ellen, melyek ellenében a jogorvoslat az érdembeni felebbezéssel össze nem kapcsolható, továbbá a végrehajtás folyamában felmerülő sérelmek ellen megengedendő panasz (Beschwerde) jogorvoslata, mely felett a Il-od folyamodású bíróság rendszerint véglegesen döntene. Felhozható ezek ellenében, hogy a javasoltak gyökeres változtatást tartalmaznak; ez pedig ez úttal nem czéloztatik. A módosításnak csak azon egy czélja lehet, hogy a magánjogi igazságszolgáltatás legalább is tűrhetővé tétessék, és ha e czélt elérni akarjuk, nem szabad a hibák és hiányoknak kirívókra és ki nem rivókra, a változtatásoknak gyökeresekre és nem gyökeresekre való osztályozásával magát a czélt veszélyeztetnünk. Ha a bajok gyökeresek, nem szabad palliativ gyógymódot használnunk, nem szabad a gyökeres változtatásoktól visszarettennünk. Az irányadó takarékossági szempont e változtatásoktól nem tartóztathat vissza. Az igazságszolgáltatás első kelléke az,