Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A képviselőház jogügyi bizottságának tárgyalásai. A törvénykezési rendtartás módosítása

45 következetesen vihető keresztül; tehát semmi esetre sem oly rósz, mint a valódi szóbeliség gunyjára felállított azon torzeljárás, melyet a törvénykezési rendtartás sommás eljárásában birunk, s melyen e tekintetben a javaslat sem segit semmit. Ha tehát sommás ügyekben a szóbeli eljárást a felebbezési bíróságoknál behozni nem lehetne, akkor vagy a jegyzőkönyvi tárgyalás behozatala által, vagy más megfelelő módon okvetlen szükséges intézkedni az iránt, hogy ne pusztán az egyes első biró bölcs belátására, hogy ne mondjuk, önkényére legyen bizva az, mit kiván a felek által előterjesztett kifejtésekből és védelemből a felsőbb bíróságokhoz eljuttatni. A baj másik kútforrása jogorvoslati rendszerünkben van, még pedig a javaslat átalános indokolásában felemiitetteken kivül a baj főleg abban keresendő, miszerint külföldi perrendtartások intézkedéseinek helytelen alkalmázásával az anyagi és alaki jogsérelem orvoslata oly mereven lett elválasztva, hogy ennek hasonmását hiában keresnők. A franczia code de procedure, s az ennek mintájára készült perrendtartások ismerik a külön semmiségi panaszt, de itt a jogorvoslat az alaki jogsérelemeken kivül az anyagi jog-szabály helytelen alkalmazására is kiterjed, az első bíróságok alaki jogsértései felett a Il-od bíróságok döntenek, semmiségi panaszszal csak a felebbezési bíróságok határozatai támadhatók meg, közbe szóló határozatok ellen a felebbezési bíróságokhoz intézendő panasznak van helye; a semmitö vagy legfőbb ítélőszék a felebbezési hatóságok felett áll, s az anyagi és alaki helyes igazságszolgáltatás felett őrködik. Ezen semmiségi panasz helyébe az ujabb törvényhozás a felülvizsgálat jogorvoslatát hozza be. E szerint csak a perjog szabályainak megsértése esetében semmisittetik meg az eljárás; míg ha az anyagi jog szabályai sértettek meg, nem megsemmisítő, hanem megváltoztató határozat hozatik. Ez helyesebb, de a szóbeliség elvein alapuló perjoggal a semmiségi panasz rendszere is összeegyeztethető; a mi hármas fokozatú bíráskodási rendszerünkkel azonban a semmiségi panasz rendszere össze nem fér; az alaki jogsértésekre korlátozott semmiségi panasz fenntartása képtelenség. Oly kirívó hibája ez törvénykezési rendtartásunknak, melyet okvetlenül orvosolni kell. Sem a helyes igazságszolgáltatás, sem a józan gazdálkodás elveivel nem egyeztethető össze, hogy a perek a bíráskodási fokozat mindenikén keresztül, az anyagi és alaki jogsérelem megbirálása végett külön bíróságok elé kerüljenek, s a dolgot megkettőztessék. — A semmitószék birái között a magyar birói kar több kitűnősége foglal helyet. Bizonyára fáj jogérzetöknek, hogy az alakiság bilincseibe vert hatáskörük nem engedi, miként az áttanulmányozott perben az anyagi jogszabály helytelen alkalmazása ellenében az igazság