Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A képviselőház jogügyi bizottságának tárgyalásai. A törvénykezési rendtartás módosítása

44 csétlen vegyüléke. Az első bíróságnál az eljárás a szóbeliség és közvetlenség elvére van fektetve, mig a felsőbb döntő bíróságok a szóbeliségnek tökéletlen Írásbeli maradványaira vannak utalva. E rendszer tartható alappal nem bír; itt foltozgatásokkal segíteni nem lehet. A feleknek nincs semmi biztosítékuk az iránt, hogy az első biró előtt szóval előterjesztett védveik és kifejtéseik a maga egészében jussanak el a felső bíróhoz. Az első egyes biró belátása szerint veszi fel a jegyzőkönyvet, s a felsőbb bíróságok ezen megbénított, eredetiségéből kiforgatott, nem egyszer tévesen beigtatott védelmi töredék alapján vannak hivatva az igazságot kiszolgáltatni. A szóbeli eljárásnak ismert előnyei csak akkor vannak meg, ha az eljárás valóban ilyen, ha felebbezés esetében a másodbiróság és a felek közvetlen előterjesztésére, nem pedig az elsöbiróság előtt előadottaknak tökéletlen írásbeli kivonatára alapítja döntő határozatát. így mint nálunk van, a szóbeliségre alapitottnak csak gúnyolható sommás eljárás, roszszabb a legmerevebb Írásbeli eljárásnál is, mert utóbbinál legalább arról van a fél biztosítva, hogy irásba foglalt védelme a felső bíróságot nem kerüli ki. A mi sommás eljárásunk szakférfiaink átalános helytelenítésével találkozó kivonati rendszernek tökéletlen és veszélyes faját képezi. A járásbiró a felek szóbeli előterjesztéseit extrahálja, a per-anyagnak többi része pedig, mely a kivonat helyességének is biztositékául szolgálna, örökre elvész. E bajokon nem segit a javaslat, mert csak az első biró előtti tárgyalást szabályozza; de nem nyújt biztosítékot az iránt, hogy a felek védveiket a másodbiró elé terjeszthetik. Sőt a prdts 117 §. ellenében a javaslat inkább ront, mint javít; mert a felvett jegyzőkönyvnek a felek észrevételei alapján való kijavítását nem engedi meg. A jegyzőkönyv tartalma ellenébe hiába adja elő a fél panaszait; ítélet alapjául csak a jegyzőkönyv tartalma szolgálhat; és e jegyzőkönyvnek mindig több hitele lesz, ha az igazságszolgáltatást megrendíteni nem akarjuk, több hitelének kell lennie, mint a fél által felebbviteli beadványaiban elmondandókonak. — Nem ott van a baj „hogy a sommás eljárás a gyakorlatban írásbelivé fajult; hanem ott, hogy a szóbeliség elvének betetőzése hiányzik; s mig ezen kirívó hiányon nem segítünk, addig mondjunk le azon reményről, hogy sommás eljárásunkon lényegesen javítottunk. Minél inkább valósítaná meg a javaslat a szóbeliség elvét az első bíróságnál, annál tűrhetetlenebb lesz igazságszolgáltatásunk, s minél inkább fajul eljárása a gyakorlatban Írásbelivé, annál tűrhetőbbek lesznek a bajok, mert az írásbelivé fajult szóbeli perben a felsőbb bíróságok a peranyagot biztosabban fel fogják találhatni. A jegyzőkönyvi eljárás mellett az írásbeliség rendszere