Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - Az angol közjegyzőség

39 Ha a master arról szerez magának tudomást, hogy bizo­nyos kerületben nincsenek kellő számban közjegyzők, és olyan egyének, kik kizárólag erre készültek nem jelentkeznek, jogában áll alsóbb ügyvédeket (attorney és proctor) közjegyzőkké kine­vezni. A kinevezési okmányért 15 guinea dij és 30 font ster­ling illeték fizetendő. Minden közjegyző csak azon területen működhetik, a melyre kineveztetése szól. Ha ezen szabály el­lenére tesz, a közjegyzők lajstromából kitörültetik, ugv hogy a közjegyzöségre azontúl örökre képtelen. Ha valaki oly kerü­letre kéri kineveztetését, melyben már több közjegyző műkö­dik, a kerületben levő hatóságok és kereskedelmi testületek által aláirott bizonyítványt tartozik előmutatni, a mely igazolja, hogy a közérdek a közjegyzők számának szaporítását kívánja. Ezen kérelemről a kerületben működő valamennyi közjegyző értesíttetik és ezeknek egyenként vagy együttesen jogukban áll, az ujabb kinevezés ellen észrevételeket tenni, és a közjegy­zői létszám szaporítása ellen óvást bejelenteni. Ezen eljárás következménye, hogy Angliában állandó közjegyzői létszám, a milyen jelenleg minden európai államban van, nem létezik. Nem lehet tagadni, hogy új kinevezések esetében mindig figye­lem fordittatik arra, váljon a már működő közjegyző érdeke nincs-e az ujabb kinevezés által szerfelett sértve. Ámbár tételes törvény, mint említettük, a közjegyzői okirat alakszerűségét meg nem határozza, átalánosan elfogadott és századok óta követett gyakorlat folytán, a közjegyzői okirat részei rendszerint a kö­vetkezők: 1. A bevezetés (the preamble), melyben a jogügylet czíme, a hely és idő, a közjegyző és a tanuk, valamint a fe­lek nevei foglaltatik. 2. Az okirat alapja (the body), a melyben az egész jogügylet feltételeivel és részleteivel tüzetesen felsorol­tatik. 3. A záradék (the close) melyben megjelelendő, hogy az okirat a felek előtt felolvastatott és általuk helybenhagyatott, a felek, tanuk, és a közjegyző aláírása és pecsétje. Az okirat kelte betűvel és minden rövidítés nélkül írandó. A javítást vagy törlést mindig az okirat végén kell megjelölni. A köz­jegyző a felek által bemutatott és nem angolnyel­ven irott okiratot csak úgy hitelesíthet, ha ezen nyelvet érti, és tartalma előtte világos. Oly okiratot, a melynek tartalmáról csak tolmács segítségével szerezhet tudomást, a köz­jegyző hitelességgel fel nem ruházhat. Az angol polgári eljárás azon alapelve, melynél fogva a bíró a bizonylatok szabad méltánylása szerint ítél, azt hozza magával, hogy a közjegyzői okirat természete és bizonyító ereje iránt különféle értelmű döntvények léteznek. Az ujabb gyakorlat szerint azonban a legtöbb esetben elismerik a bíró­ságok a közjegyzői okirat hitelességét, ha csak annyi igazolta­tik, hogy oly közjegyző által vétetett fel, ki erre jogosítva van. Külföldí közjegyző által felvett okirat az angol bíróságok előtt

Next

/
Thumbnails
Contents