Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A cselekvéseknek befolyása idegen jogkörre. [1. r.]

27 szerelni, s hogy eljárásában képviselői minősege iránt kételyt ne hagyjon. Az egyik kellék ép oly lényeges mint a másik; az első nélkül a cselekvő kiesnék képviselői szerepéből, a másik az elsőnek csak természetes kiegészítése, tulajdonkép a jelzett akaratnak nyilvánítása a kün álló felekkel szemben, kiknek kellő tájékozottsága, s ettől a befolyásolt akarat iránya rendszerint (mint 3. a. látandjuk) szinte jelentékeny tényező. Azonban a képviselőnek akarata ép ugy mint képviselői minősége, számos esetben nem szorulnak külön határozott nyilvánításra; a viszonyok, melyek közt működik, gyakran olyanok, hogy mindkettőre teljes bizonyossággal lehet következtetni, s hogy ezen következtetés jogi vélelem gyanánt mind addig bír hatálylyal, mig az ellenkezőnek begyőzése erejét meg nem dönti. u) 3. A származott (derivativ) szerzés esetében szükséges végre még, hogy az eddigi birtokos, az, ki a képviselet utján azt átruházza, a képviseltet akarja birtokossá tenni. Római jogi tanulmányunkban behatóan foglalkozván e kérdéssel, ottani fejtegetéseimre utalhatok, és ez úttal csak a végeredményeket foglalom össze. Valamint a 2. alatti kellék, ugy ezen 3. alatti sem szorul mindig különös nyilvánításra. Mert valamint egyrészt gyakran a viszonyokból is biztos következtetés vonható az átruházó akaratára, a mennyiben határozott jogi vélelem harezol a mellett, hogy ö a képviselővel mint képviselővel szerződik, ha csak ellenkező nyilatkozatot nem tett, épen az ez által képviseltet akarja birtokossá tenni, ugy másrészt rendesen nemcsak arra van figyelme fordítva, hogy ki bírja utána a kérdéses jogot, hanem arra, .kitől fogja ö az átengedendő birtoknak megfelelő ellenértékét kapni, erre aztán szívesen átruházza jogát, a nélkül, hogy jogutódjának személyével sokat gondolna, a nélkül hogy ez előtte csak ismeretes is legyen. Ezen ellenérték azonban rendszerint épen a képviselt vagyonából nyujtatik, mert megbízottja ennek pénzével vagy árúival szokott fizetni, vagy ennek nevében a későbbi teljesítés igéretét reá ruházni és azért semmi nehézség sem forog fen az iránt, hogy a principális képviselője által közvetlenül birtokossá tétessék, még akkor is, ha neve az ügyletben fel sem említtetett, személye az eddigi birtokos előtt teljesen ismeretlen. 42) A képviselő által cszközlött birtokszerzés egyik faját képezi a „constitutum possessorium". Ez mindenben ellentéte a rövid kézböli átadásnak (brevi manu traditio); ugy mint ez tényleges átadás nélkül megy végbe, és az uralkodó 41) Lásd ez iránt Ihering i. m, I. 334. 1. Brinz Pand. I. 55. §. 203. 1. E x n e r. i. m. 140. 1. Ugy szintén római jogi tanulmányunkat. 4a) Lásd ez iránt FÖrster Preuss. Privatr. 178. §. 227. 1., kinek előadása különben szabatosság tekintetében sok kívánni valót hagy.