Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A cselekvéseknek befolyása idegen jogkörre. [1. r.]

24 Ismerjük most a lényegesb szerepeket, melyekben mások ügyleteinkben közreműködve, ezzel jogviszonyainkra módositólag befolyhatnak. Feladatunk ezután a jogrendszer főbb intézményeinél egyenkint vizsgálni, váljon szokott-e azoknál az ilyen közreműködés vagy átalában idegen cselekvényeknek jogkörünkre való kihatása előfordulni, mik annak eredményei és milyen feltételektől vannak azok függővé téve. Előrebocsátom, hogy a dologi és kötelmi jogintézményeire fogok szorítkozni, miután idegen közreműködésnek, kivált jogi közreműködésnek tulajdonképi s valóságos tere csak a vagyonjog, a családi és öröklési jogból pedig — mint fönt kimuttam — a képviselet, és ép ugy sőt még inkább a közvetítés, csak nem végkép ki van zárva. Első rész. Dologi jog. A dologi jogok kutatásában a birtokot teszem első helyre, nem mintha osztanám azon jogászok nézetét, kik szerint a biröt támadhatja meg keresettel a kölcsönadó, de nem csak ugy léphet fel keresettel, ha A. tettét jóváhagytam vagy abból előnyt húztam (a kölcsönadó különben ez utóbbi esetben is csak vagy mandati- vagy neg. gestorum contraria-val élhet ellenem 1. 7. §. 1. C. (4. 26). Más példa: a kezes nem való követelést kielégít, saját nevében cselekedett; akkor öt illeti a „condictio indebiti; vagy ö a vélt adós nevében cselekedett akkor a condictio utóbbinak tartatik fenn, 1. 47. (12.6). A képv. és közvetitö közti különbségre a modern törvénykönyvek is — legalább itt ott — utalnak : A Code civil a közvetítőt egyenesen nem nevezi, de az 1984. és 1998. szak. összehasonlitásából kitűnik, hogy a törvénykönyv a képviseletet, a jogi közreműködés egyéb fajaitól gondosan megkülönböztetni törekszik : „Art 1984. Mandat le pouvoir de fairé quelque chose pour le mandant etc. en son n o m". — Art. 19<)8... les engagements contractés par le mandataire conformément au pouvoir qui 1 u i a été donné (tehát: au nom du mandant) lásd ugyané szakasznak á-ik részét. A Porosz Landr. 1,13. tit. 85., 153. §. képviselőről, I. 13. tit., 90., 153. skv. §§. közvetítőről szólnak. Az O s z t r. p 1 g. tvk. ugy mind a Code csak közvetve különbözteti meg a képviselőt egyéb jogi közreműködőktől: 1002. § Bevollm'ácht igungsvertrag : lm N a m e n desAnderenzu handeln" és 1017. § ... „insofern der Gewalthaber nach Inhalt der Vollmacht den Gew altgebe r vorstellt (képviselő). — Zürichi Cod. 949. §. „Wer dazu ermáchtigt, kann auch für einen Andern einen Vertrag abschliessen, so dass wenn er als Stellvertreter sich zu erkennen gégében hat, nicht der Vertreter, sondern der Vertretene zum Glaubiger oder Schuldner wird", (implicite tehát a közvetítőre is utal). Szász plg. tvk. 788. §. azon esetről szól, midőn a jogilag közreműködő a harmadiknak nevében, tehát mint képviselő szerződik; 790. §. azon esetrö!, midőn saját nevében — tehát mint k Ö z v e t i t ö — eljár és megfelelöleg a jogoknak és kötelmeknek alanyává maga lesz. Legélesebben mgkülönböztet a német kereskedelmi törvénykönyv: ott vannak egyrészt a czégvezetös egyéb kereskedelmi meghatalmazottak, mint képviselők (a 52., S;98), másrészt: a kereskedelmi ügynökök (Commissionáre) mint közvetítők (360., 368).