Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A cselekvéseknek befolyása idegen jogkörre. [1. r.]

23 ha ellenben mint közvetítőm, tehát önön személyében nyújtva garantiát a szerződőknek, jár el, a siker el nem fog maradni. A. kölcsönt kér tőlem, én őt kellően nem ismerem, B. pedig, kinek nálam nagy hitele van, s ki maga részéről A. iránt teljes bizalommal viseltetik, a kérdéses összeggel nem rendelkezik. O tehát köztem s A. között a dolgot akkép közvetíti, hogy saját nevére veszi fel tőlem a pénzt; neki azt szívesen adom s a kölcsönt tovább adja yl-nak. Vagy A. az én megbízásomból számos bevásárlást tett saját pénzéből vagy személyes hitelére, hogy kellően biztosítva legyen, főkép a megbízónak váratlan vagyonbukása esetére, okvetlenül szükséges, hogy közvetitőkép járhasson el ily esetekben; azaz a bevásárlóit árúk tulajdonosa, a szerzett jogok ura, legalább egyelőre — kölcsönös viszonyunk tisztázásáig — ö legyen.:36) Hogy a szédelgés is élhet néha ez intézménynyel, ennek szintén egy példáját akarom felhozni. Részvények kibocsátásánál kimondatik, hogy egyes aláírók csak bizonyos összegig vehetnek részt; egy kereskedő, ki a vállalatból nagy nyereséget vár, e maximumot kévéseivé, barátjai, kereskedői segédjei mögé rejtőzik s ezekkel irat alá. De ily lehető visszaélések sem kisebbíthetik ezen intézménynek becsét, mert azoktól a lehető legnagyobb tökély sem óvja a jognak bármily alkotását. 37) 36) A közvetítői intézmény gyakorlati nagy jelentősége iránt 1. I h er i n g i. m I., 317. skv. lapok. U n g e r i. m. II. 90. §. 136. 1. 26. j. L aband í. m. 205. 1. 42. j. Buchka, ki ez intézmény fentartására szinte súlyt fektet, annak jelentőségét mégis egyoldalulag fogja fel ; ö csak a közvetítővel szerződő harmadik személynek érdekét tartja szem előtt. Buchka szerint ez A-val (a közvetítő) mint közvetítővel tán csak azért kötötte az ügyletet, mert annak személyében elégséges garantiákat talál, vagy mert ellene beszámitható ellenkövetelése van: ha most mégis az üzlet ura (A-nak megbízója) léphetne fel ellene, mint kérdéses szerződésből személyesen jogosított számításában és jogos várakozásában tetemes rövidséget szenvedne. 37) Vessünk végül pillantást a positiv jogokra és vizsgáljuk, mennyire birnak ezek a jogi közreműködésnek itt tárgyalt két neme közti különbség tudatával. A római jog jóllehet e képviseletet közvetlen jogi hatásaival legalább a kötelmi jog teréről kizárja, az idegen érdekbeni eljárás (jogi közreműködés) két faját, az önne vében (mint közvetítő) és más nevében (mint képviselő) való fellépést számos nyilatkozatában élesen megkülönbözteti egymástól például: a) A gyám valamit vásárol suo n o m i n e 1. 2. (26.9) vagy a gyám nomine pupilli 1. 13. (41.1), b) a kezes fizet suo nomine 1. 47. (12.6) vagy »tuo nomine6, c) több pénzváltó társaságban folytatja üzletét, szerzeményről van szó, s az illető hely úgy hangzik „quod quisque tamen socius non ex argentaria causa" (tehát nem képviselő hanem mint közvetítő) quiescit 1. 52. §. 5 (17.2) s annak váljon a jogi közreműködő fél ezen s hasonló esetekben képviselő vagy közvetítő gyanánt jár el, maga a római jog is tulajdonit jelentőséget pl. A mint megbízás nélküli ügyvivő (negot. gestor) számomra kölcsönt vesz fel; ha saját nevében cselekedett, csak