Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A cselekvéseknek befolyása idegen jogkörre. [1. r.]

20 nem önmagában birja lételének alapját, mint a birtok, a család stb., hanem a positiv jogtól, alkottatott egy fontos életszükséglet kielégítésére és természetesen pusztán ennek számára, nem pedig jogellenes eredmények létesítésére. II. A jogi közreműködés másik neme a közvetítés. Közvetítő azon személy, ki másért de maga nevében eljár és azért cselekvésének jogi következményeit közvetlenül saját személyében létesiti, a szerzett jogoknak — legalább egyelőre, maga lesz alanyává, a vállalt kötelmek által maga terheltetik. A rómaiak a jogi közreműködésnek ezen nemén — legalább a kötelmi jogterén — túl nem mentek. ban (cretio) szokott adatni csak személyesen tehette az örökös*). Később midőn a civilis hereditas mellett a pretori bonor. possessio" foglalt helyet, e tulszigorból engedni kezdtek, — a „bonor. poss."-t képviselő is érvényesen kérhette ura számára. Miulán pedig később a jus civile által deferált örökséget is bonor. poss. agnitioja által lehetett megszerezni és ezen agnitiot Diocletian egy constitutioja 1. 12. C. (6.30) a pro herede gestio (hallgatag örök ségbe lépés) eseteihez sorolja, a képviseletnek alkalmazása az örökség megszerzése körül nem találkozott többé nehézségekkel. Nem szabad azonban szem elöl téveszteni, hogy a képviselet e jogviszonynál csak a nyilatkozat tételre, nem pedig magára a elhatározásra (mint azt számos jogász pl. Leist bon. poss. II., 308. sk. 1. Sintenis Pand. 183. §. stb.' most is vitatja) terjeszkedhetik ; érvényes örökség szerzésre magának a meghívott örökös elfogadási akarata nélkülözhetlen kellék és hogy érdekében a képviselő hatályosan működhessék, ezen akaratot kinyilatkoztatni is kell előleges meghatalmazás vagy utólagos jóváhagyás által (Gaius II., 87. 1. 25.^ §. 5 (89,2). Téves azért ugy a régi római jog, mint a mai tudomány szempontjából számos jelesebb jogász által (pl. Bruns. Kraut, Köppen) védett azon nézet, hogy hireveszettek (távollevők kiknek holléte nem tudatik) érdekében kirendelt gondnokok is érvényesen szerezhetik meg gondnokoltjaik javára az ezek számára megnyílt Örökségeket. E nézet védői figyelmen kívül hagyják, hogy kétséges, váljon az illető érdekelt átalában még él, de teljesen bizonytalan, váljon a neki felajánlott örökséget elfogadni hajlandó. Megengedte továbbá a római jog, hogy cselekvő képességgel nem biró személyek számára rendes képviselőik szerezhessék a nekik megnyíló örökségeket, igya jogi személyeket e jogviszonynál is tisztviselők illetőleg hatóságaik 1. 3. §. 4 (37.1), 1. 6. §. 4 (36.1), 1. 1. §. 1 (38.3) a 7 éven alóli gyermekeket apjuk vagy gyámjuk 1. IS pr., §. 2., 3 C. (6.30) az őrülteket a gondnokok képviselhetik. A modern jogokból kiemelendő, hogy az O s z t r. p 1 g. tvk. 76. §. házasságot is enged képviselő által köttetni, mig a többi ujabb códexek a képviseletet ezen ünnepélyes actusból nyíltan kizárják, mint a Porosz Landr. II., 1. §. 1(37, s a Zürchi Cod. 100. §., hol legalább hallgatag mint a Szász plg. tvk 1588. §. Ho gy végintézkedni csak személyesen, az örökséget megszerezni vagy visszautasítani pedig képviselő által is lehet, ez iránt 1 Porosz I., 12. t. 66-67., 100. skv. §§. — O s z t r. plg. tvk. 564. skv SS — Zürichi Cod. 2057., 2059., 20(37. §§. — S z á s z plg. tvk 2064 2253. §§. ' 1 *) Ez értelemben mondja 1. 90. pr. D. (2q.2) Paulus respondit : per p r o c u ratorem (más kiadók szerint: cura torem) hereditatem acquiri non posse.