Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A cselekvéseknek befolyása idegen jogkörre. [1. r.]

19 zett közvetlen jogi következmények beállhassanak, szükséges, hogy ezen nyilatkozat ép ugy mint a nevezett ügylet teljes és érvényes legyen ; azért megtörténhetik, hogy jóllehet a képviselő mindenben szabályszerűen eljárt, s személyében semmiféle nehézségek nem forognak fen, az emiitett hatás mégis kimarad, mert a képviselt a meghatalmazást tévedve, kényszer vagy csalás következtében adta voit.21J) Hol találhat a képviselet alkalmazást? Tulajdonképi működési tere a vagyonjog, irt nyilvánult az ipar s forgalom haladásával mind égetőbbé vált szükség, mely ez intézményt mai alkalmazásában átalánosan meghonosította30) a családi s öröklési jog ugyszólva teljesen nélkülözhetik, miért is a régi és modern positiv jogokban egyaránt e téren csak nagyon ritkán találkozunk vele. De eltekintve a kérdéses viszonynak helyétől a jogrendszerben, kizárandó a képviselőnek közbenjárása oly ügyletekből, melyeknél az érdekelt főszemély akaratnyilvánításának ünnepélyességére minden kételyt kizáró hitelességére tétetik a fősúly.31) (Ilyenek pl. a végrendelkezés, idegen terheknek nő által történő elvállalása (intercessio) házasságkötés, örökbefogadás és a családjog számos egyéb tényei). 33) Bűntény és képviselet már fogalmilag is k iz á r j á k egymást. Bűnösség s büntethetőség megítélésében csak magának a kérdéses bünalanynak kedélyállapota, akaratiránya s cselekvése veendő vizsgálat alá, s ha a végzés marasztalólag hangzik, ö fenyítendő meg, de ugy, hogy törvényszegésének büntetőjogi következménye csak magára a hibásra szorítkozzanak, k épviselet sem a törvény bontásban sem a büntetésben nem képzelhető.32) Hozzájárul még, hogy a képviselet oly intézmény, mely 29) 1. ez iránt Windscheid I. k., 73. §. 19. j. Laband i. m. 229. 1. 68. j. 30) 1. ez iránt Savigny System III. k., 113. §., U n g e r i. m. II., 90. §. 137. 1. 31) 1. Laband i. m. 228. 1. 60. j. 32) U n ge r II., 90. §. 31. j. 33) Vizsgálva a positiv jogrendszereket a régi rómaiból két nevezetesb eset említendő, melyben a családjog terén valamely személy cselekvésének másra kiható jogi következmények tulajdonittatnak. a) Ez a m a n u s megszerzése a családfő számára hatalmában levő fiának neje fölött, kivel ez confarreatio vagy coemtio utján lépett volt házasságra. Ez azonban korántsem képviseleti viszonynak eredménye, hanem e tárgyú r. jogi értekezésemben érintett átsugárzó jog következmények (Reflexwirkungen) egyike. I) Az örökség megszerzése ugyanis a családfő részére, midőn végrendeletileg meghívott fia vagy rabszolgája abba lépnek ; ennek magyarázata a fent tárgyalt „personarum unitasu-ban található. Különben épen az Öröködési jogból szigorúan kizárta a római jog a képviseletet. Az örökség elfogadási nyilatkozatot, mig az ünnepélyes alak2*