Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A cselekvéseknek befolyása idegen jogkörre. [1. r.]

14 vetítés) nem ismertettem, nem is vagyunk képesek teljesen kiszámítani, elég azért egyelőre arra utalnom, hogy e közreműködés minőségétől sok esetben nem csak a jogügyletek érvényessége, illetőleg semmisége, de a sikeresen létesültnek jogi következményei is függnek, így tehát e főfontosságú kérdésekhez a kulcsot a közreműködés természetének helyes felismerésében leljük. Itt a küldöncz képének kikerekitésére csak azon vonás szolgáljon még, hogy miután a külvilággal szemben csak „akaratlan eszköz" gyanánt tűnik fel, a hozzájárulásával létrejött ügylet érvényességére teljesen közönbös, váljon cselekedete tévedés vagy küleröszak következménye, vagy épen öntudatlan állapotban volt-e a tett idejében x:i), mig, mint mindjárt látandjuk, a jogi közreműködés eseteiben ennek ép ellenkezője áll. A mondottakból önkényt következik, hogy küldöncz nem alkalmazható oly cselekvényekre, melyek csak mint magának a cselekvőnek akaratnyilvánításai bírnak értelemmel: ilyen például az átvétel (dolgok átvétele, apprehensio) mint birtokszerzési tény; mert ha a szolga mindjárt is urának különös parancsából veszi által a kérdéses dolgot, ezt mégis annak birtok (v. tulajdoniul akarja szerezni, az ö általvételi cselekvénye azért önakaratának nyilvánítása14), ha ő a dolgot urának pusztán által viszi, ugy hogy még csak ez apprehendal, akkor cselekvése jogi szempontból egészen jelentéktelen volt, és csak a megbízó cselekvése képezi a birtokszerzési tényt. A mondottak teljes analógiáját találjuk a birtokfoglalásban, (occupatioban; erre is alkalmatlan a küldöncz. 15) B) Áttérek most a jogi közreműködésre. Ennek legnevezetesebb két neme, mint fönt emiitettem, a képviselet s a közvetítés. I. A képviselő azon személy, ki másért s másnak nevében eljár s következőkép — mint azt a tudomány ma már csaknem egyhangúlag hirdeti, s a positiv jogrendszerek is kivétel nélkül elismerik — a jogeredményeket egyenesen a képviselt harmadik személyében létesiti, az az eljárásából eredő jogoknak és köletmeknek egyenesen s kizárólag ezt teszi alanyává. Mondom, e végeredmény iránt ma csknem teljes egyetértés uralkodik a tudományban, de ennek indokolásában, illetőleg magyarázatában megint messze szétfutnak a vélemények. 13) A római forrásokból . ez iránt: 1. 13 (18. 1). 1. 51, pr. i. f. (21. 1), 1. 2 (44.6). u) Érvényességéhez ennek folytán saját akaratképessége kívánatos 1.1 §.9 — 11 (41.2) összehasonlítandó O s z t r. p o 1 g. tvk. 310. S Szász plg. tvk. 189. §-a. ,5) Lásd ez iránt Ihering i. m. I. k., 287. 1. E x n e r , „Rechtserwerb durch Tradition" V. r. 128. 1. és U n g e r i. m. 131. 1. 7. j.