Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/2 / 2. szám - Az ügyvédek létszáma a Magyar Birodalomban 1874. évi július hó elsején

171 A rendes eljárásban az 1868. LIV. törvényczikk 143. §-nak második pontja következőkép módosittatik: „A pertárnok (az ügynek ítélet alá terjesztése után) azonnal tartozik a periratokat a törvényszékhez bemutatni." A rendes eljárásban a törvényszék az igazolási kérelem külön jegyzőkönyvi tárgyalására (1868. LIV. törvényczikk 144. §.) mindkét felet megidézi, s a tárgyalási határnapot akkép tűzi ki, hogy a feleknek a megjelenésre elegendő idejük maradjon. A felek szóváltásaikat még a tárgyalás napján jegyzőkönyvbe vezetni tartoznak. Ha a rendes eljárásban a mulasztó fél igazolási kérelmét az ítélet hozatala előtt beadja, a törvényszék a kérelem jogérvényes elintézéséig ítéletet nem hozhat. Mind a sommás, mind a rendes eljárásban a biró az igazolás kérdésében végzésileg határoz. 93. §. Ha a biró az igazolásnak helyt ad, az ügy azon állapotba esik vissza, melyben a mulasztás előtt volt; egyszersmind a biró az elmulasztott helyett más határidőt vagy határnapot tűz ki. Ha a biró a mulasztást nem igazoltnak mondja ki, a mulasztás miatt hozott előbbi határozat hatályba lép. Az igazolást kérő fél mindenik esetben tartozik ellenfelének az okozott költséget megtéríteni. 94. §. Az idézett törvényczikk 315., 316. §§. helyett: Perújításnak az 1868. LIV. törvényczikk 70. §-ban elősorolt eseten kivül csak ítélet után van helye, és pedig : 1. az ítéletnek jogerőre emelkedésétől számítva fél év alatt, ha a fél a rendes perben a miatt lett ügyvesztes, mivel az ügyvéd a döntő ténykörülményeket kellő helyen felhozni, vagy tagadni, avagy a megkívántató bizonyítékot előadni elmulasztotta; 2. azon idő alatt, mig a per tárgyát képező jog, a polgári törvények szerint el nem évül, ha a pervesztett fél lényegileg a per tárgyára vonatkozó s az alapperben nem használt bizonyítékot hoz fel; 3. szintén a jogelévülésre kiszabott határidő lejárta előtt az 1868. LIV. törvényczikk 321. §. esetében. Az első pont alatti esetben azon ügyvéd, ki vétsége által a perújításra okot szolgáltatott, mindig perbe idézendő, s ha magát igazolni nem tudja, a mindkét félnek okozott perköltségek megtérítésében elmarasztalandó. 95. §. Az idézett törvényczikk 324. §. helyett: Zárlatnak mind a per megindítása, mind a per folyama alatt lehet helye : a) az egyik vagy másik fél kérelmére, ha valamely jognak vagy tárgynak birtoka vitássá vált és nem lehet azonnal elhatározni, hogy ki van a valódi birtokban, vagy kinek legyen joga a birói oltalomra; b) felperes kérelmére, ha az oly tárgyat vagy jogot vesz igénybe, melynek az alperes van birtokában s felperes hitelt érdemlőleg kimutatja valószínűségét annak, hogy a panasz!ott a tár12*