Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/2 / 2. szám - Az ügyvédek létszáma a Magyar Birodalomban 1874. évi július hó elsején

163 Ellenben, ha az első bíróság valamely ügydöntő kifogásnak adott helyt, a másodbiróság, ha a kifogásnak helyét nem látja, az ügy érdeme fölött tartozik Ítélni. A másodbiróság a felebbező hátrányára az első bíróság határoza­tát nem változtathatja meg. Felebbezés a harmadbirósághoz. 75. §. Az idézett törvény 292. 295. §§. helyett: A másod­biróság ítéletei ellen, a mennyiben a jelen törvény 54. §. kivételt nem tesz, felebbezésnek van helye a harmadbirósághoz. A másodbiróság végzései ellen felebbezésnek helye nincs. 76. §. A másodbiróság határozatai elleni felebbezésre nézve szintén ugy kell eljárni, mint ezt az első bíróság határozatai elleni felebbezésre nézve a fönebbi 72., 73., 74. §§. meghatározzák. 77. §. Ha a másodbiróság az első bíróság határozatát egész­ben vagy részben helyben hagyta, a határozat helyben hagyó része ellen emelt felebbezés a végrehajtást még akkor sem gátolja, ha a felebbezés törvény szerint megengedve van. Kivételnek e rendelet alól csak annyiban van helye, ameny­nyiben a két egybehangzó Ítélet ellen törvényes időben beadott felebbezés az eskü letételét meggátolja. 78. §. Az idézett törvényczikk 297. §. helyett: Semmiségi panasznak a peres eljárásban van helye: 1- ször, ha a biró az előtte folyamatba tett ügyre nézve nem bir hatósággal, vagy ha az ügy a polgári bíróságok hatósága alá nem tartozik, s mind a mellett a biró az ügyben eljár, vagy el­lenkező esetben az ügyet magától elutasítja. 2- szor, ha oly ügyben, melyben az 1868. LIV. törvényczikk 53. §. szerint rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs, nem illetékes biró járt el, vagy az illetékes biró az eljárást meg­tagadta ; 3- szor, ha a biró az előtte folyamatba tett ügyre nézve nem illetékes, vagy ellenkezőleg, ha a törvény szerint illetékes biró­illetéktelenségét mondta ki; 4- szer, ha a bíróságnak vagy valamely birói tagnak érdekelt­sége vagy elfogultsága miatt az 1868. LIV. törvényczikk 56. §. alapján emelt kifogás figyelembe nem vétetett; vagy kifogás esetén kívül is, ha az 1868. LIV. törvényczikk 56. §. eseteinek valame­lyike fenforog, a mennyiben az érdekelt vagy elfogult biróságr vagy birói tag, a sérelmes határozat hozatalába befolyt; 5- ször, ha a bíróság a sérelmes határozat hozatalakor nem volt törvényszerüleg alakítva; 6- szor, ha valamely félnek törvényes képviselője mellőztetett, és a bíróság az eljárást e miatt félbe nem szakította, vagy ellen­kező esetben törvényellenesen szakította félbe, a mennyiben az előbbi esetben az önképviselet hiánya nem pótoltatott (1868. LIV. törvényczikk 11. §.); 7- szer, ha valamelyik fél nevében meghatalmazás nélkül egy harmadik lépett fel, és a hiró az eljárást a jelen törvény 10. §.

Next

/
Thumbnails
Contents