Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/2 / 2. szám - Az ügyvédek létszáma a Magyar Birodalomban 1874. évi július hó elsején

162 1. 2. 5. 0. 7. 8. 12. és 19. pontjai alatt foglalt esetekben csak semmiségi panasznak van helye. 71. §. Nincs helye önálló felebbezésnek: 1- ször : sommás perekben a végitélet vagy ehhez hasonló végzés hozatala előtt, kivéve azon közbenszóló Ítéleteket, melyekre nézve a jelen törvény 31., 48. és 49. §§. az önálló felebbezést megengedik; 2- szor: általában az első bíróságnak a per indítása előtt (1868. LIV. törvényczikk 534. §.) vagy a per folyama alatt hozott azon végzései ellen, melyekkel valamely bizonyítás felvételét avagy a felvett bizonyítás kijavítását vagy kiegészítését, habár hivatalból is elrendeli, vagy a feleknek a bizonyításra vonatkozó beadványait elintézi; 3- szor: az első biróság oly határozatai ellen, melyekkel a jelen törvény 60. §. alapján a tárgyalás kiegészitését rendeli, el; 4- szer: a kérvényekre tárgyalást vagy az ellenfél Írásbeli meghallgatását rendelő végzések ellen. Azon esetekben, melyekben a jelen törvény az önálló felebbezést kizárja, a felek panaszaikat a véghatározat vagy valamely mellékkérdés felett hozott határozat ellen a törvény által megengedett önálló felebbezésben érvényesíthetik a nélkül, hogy e végett jogfentartással élniök szükséges lenne. 72. §. A fönebbi 70. 71. §§. ellenére beadott felebbezést az első biróság vagy ha ez elmulasztaná, a felebbviteli biróság hivatalból visszautasítani tartozik. 73. §. Az idézett törvény 287, 288. §§. helyett: A törvény által megengedett s a felebbviteli határidő lejárta előtt beadott felebbezés rendszerint meggátolja a felebbezéssel megtámadott bírói határozat jogerejét. E rendelet alól kivételnek van helye azon első bírósági Ítéletek tekintetében, melyeknek végrehajtását a jelen törvény 55. §. — nem tekintve a törvényes határidő alatt emelt felebbezésre vagy semmiségi panaszra — megengedi. Ha a felebbezés oly ítélet ellen, mely több kereseti pont iránti határozatot foglal magában, csak egy vagy több pontra vonatkozik, a felebbezés az ítélet jogerejét csak azon pontok tekintetében gátolja, melyek ellen a felebbezés intézve van. 74. §. Az idézett törvény 290. §. után : A másodbiróság, az 1868. LIV. törvényczikk 108. §-nak esetét kivéve, az iránt határoz, mennyiben hagyja helyben, vagy változtatja meg az első biróság határozatát. Ha az első biróság felperest a keresetjog hiánya vagy a kereset időelőttisége miatt utasította el keresetével, avagy perújítás esetében a perujitási kérelemnek helyt nem adott, a másodbiróság az ügy érdeme fölött még akkor sem Ítélhet, ha az első biróság ítéletét megváltoztatja. Ily esetben az első bíróságot oda kell utasítani, hogy a másodbiróság ítéletének jogerőre emelkedése után az ügy érdeme fölött ítéljen.