Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/2 / 2. szám - Az ügyvédek létszáma a Magyar Birodalomban 1874. évi július hó elsején

150 kérelem az írásbelitől lényeges pontokban eltér: ezen kiegészítéseket vagy változásokat a jegyzőkönyvben írásba kell foglalni és felolvasni. 24. §. A tényeket a valósághoz képest teljesen és határozottan kell előterjeszteni. Mindenik fél kötele?, az általános beismerés esetét kivéve, az ellenfélnek állításaiban foglalt fontos tények iránt egyenkint határozottan nyilatkozni. A félnek azon nyilatkozatát, hogy valamely tényről tudomása nincsen, csak akkor lehet mint tagadást figyelembe venni, ha azon tény a nyilatkozó félnek nem saját cselekvése vagy tapasztalása. Tényeket, melyeket az ellenfél határozottan nem tagad, beismerteknek kell tekinteni, kivéve, ha a tagadási szándék az ellenfélnek egyébb nyilatkozataiból kitűnik. 25. §. A tárgyalás kezdettől végig egy egész s egységes perbeli cselekményt képez, tehát mindaz, mit a felek annak befejeztéig felhoznak, kellő időben felhozottnak tekintendő. A tárgyalás berekesztése után minden további észrevétel vagy bizonyítás ki van zárva. (35. §.) 26. §. A tárgyalást vezető biró hivatalból ügyel arra, hogy az ügy minden oldalról kifejtessék, de mindamellett a tárgyalás ne késleltessék fölösleges hosszadalmasság vagy nem fontos, vagy megengedhetlen melléktárgyalások által; ügyel arra is, hogy a tárgyalás rendszerint megszakítás nélkül befejeztessék. — Ha a tényállás tisztába hozatala kívánja, a biró a tárgyalást kérelemre vagy hivatalból elhalaszthatja s ily esetben az ujabb tárgyalás napját azonnal kitűzi. 27. §. A biró köteles a felek vagy megbízottjaikhoz intézett kérdések által odahatni, hogy nem világos kérelmeiket felvilágosítsák, s a tényállást hiányzó részeiben kiegészítsék; köteles a törvényt nem tudó feleket a bizonyítás terhéről s a bizonyítási eszközök használati módjáról értesíteni, őket a bizonyítékok kijelölésére felszólítani, s átalában oda hatni, hogy a felek a tényállás megállapításához szükséges nyilatkozatokat megtegyék. 28. §. Ha a biró valamely személyesen jelen nem levő fél megkérdezését szükségesnek látja, a felet a meg nem jelenés esetét kivéve, (1868. L1V. t. cz. 111. §.) személyes megjelenésre kötelezheti. Ha a megkérdezendő felet a megjelenésben valamely elfogadható ok akadályozza, s ezt bejelenti, vagy ha a fél más bíróság területén lakik, annak meghallgatását első esetben a fél lakhelyén maga teljesítheti, másik esetben a fél lakhelyének bíróságára bizhatja. A biró a felekhez intézendő kérdéseket határozatában megállapítja, s azokat a féllel idéztetésekor előlegesen közli; azonban a per bírája, valamint a megkeresett biró is más oly kérdéseket is intézhet a félhez, melyek a fél nyilatkozata folytán szükségeseknek látszanak.