Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/2 / 2. szám - Az ügyvédek létszáma a Magyar Birodalomban 1874. évi július hó elsején

151 29. §. Azon felet, ki a neki tett kérdésre vagy épen nem, vagy nem határozottan felel, ugy kell tekinteni, mintha az ellenfél részére kedvezően felelt volna. Ezen rendelet nyer alkalmazást akkor is, ha a személyes megkérdezés végett idézett fél elfogadható ok nélkül meg nem jelen, föltéve, hogy a hozzá intézendő kérdés vele előlegesen Írásban közöltetett. 30. §. A biró, ha az igazság kinyomozására alkalmasnak látszik, az Ugy minden állásában rendelhet el birói szemlét és vitatlan vagy már megállapított tények iránt szakértőktől véleményt kívánhat. 31. §. Ha valamely perben több követelés van támasztva, vagy ugyanazon követelésre több önálló vitás pont vonatkozik, a biró mindegyik követelés vagy mindegyik vitás pont külön tárgyalását hivatalból elrendelheti. Azon esetre, ha a támasztott követelésre több önálló vitás pont vonatkozik, a bíróság jogosítva van a felek kérelmére vagy hivatalból az előzetes kérdést képező vitás pont felett külön Ítéletet hozni, s ha ezen Ítélete által a többi vitás pont megoldást nem nyer, ellenben az egész per elintézést nyerne az által, ha a felebbviteli bíróság az előzetes kérdés iránt eltérőleg határozna: jogosítva van a bíróság a többi vitás pont tárgyalását az eldöntött vitás pont fölött hozott külön ítéletének jogerőre emelkedéséig elhalasztani. Ez esetben az eldöntött vitás pont iránt hozott Ítélet külön felebbezhető. 32. §. A biró ugyanazon feleknek előtte folyamatban levő pereit közös tárgyalás végett hivatalból is összecsatolhatja, ha ezen perek között jogi összefüggés létez, vagy már eredetileg egy és ugyanazon keresetben összefoglalhatók lettek volna. 33. §. Ha valamely pernek eldöntése oly jogviszony fenállásától vagy fen nem állásától függ, mely jogviszony valamely már folyamatban levő pernek tárgyát képezi, a bíróság a tárgyalást egészben vagy részben a másik pernek jogérvényes eldöntéséig hivatalból elhalasztja. 34. §. Oly határozatokat, melyeknél fogva a bíróság a tárgyalás szétválasztását, összecsatolását vagy elhalasztását rendelte el, maga azon bíróság, mely azokat hozta, hivatalból és mindenkor újra megszüntetheti. E rendelet azonban ki nem terjed azon esetre, midőn a peres ügyet teljesen el nem intéző ítélet a további eljárás elhalasztását ezen részletes Ítélet jogerőre emelkedéséig elrendeli. (31. §.) 35. §. Ha a biró az ügyet teljesen kifejlettnek látja, a tárgyalást befejezettnek , jelenti ki, azonban jogosítva van még a tárgyalás befejezése után is valamely határozatlan vagy nem világos előadás felvilágosítása végett a feleket megkérdezni. 36. §. Oly személyekkel, kiknek nyelvét a biró nem érti, a tárgyalás tolmács közvetítése mellett történik.